2024. Szelek hava (Április) 24.-e - Baján, Becse, Boján, Bojta, Bojtorján, Csaba, Csobád, Egon, Gyöngyvirág, Györe, György, Györgyi(ke), Györk, Györke, Hunor, Hümér, Kardos, Kászon, Nefelejcs, Sába, Sebő, Simon, Vajta, Vata neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Irattár

Pünkösd, Pinküsd

2010-05-23

Pünkösd, Pinküsd

Az Árpád-korban "Pünkösd" keresztnévként is fölbukkan. 1252.: "Clauigeri eisdem vinitoribus Pincusd, Kereu. " E szép név egykori viselője vélhetően Pünkösd ünnepére (vasárnapra, vagy hétfőre) született. A régies Pinküsd vagy a mai Pünkösd keresztnév mai is melegen ajánlott a Pünkösd napjára született magyar fiaknak!

"Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja,
Holnap lesz, holnap lesz a második napja
Andreas
Bokrétás
Felséges jó tánczos
Jól megfogd, jól megfogd a lovad kantárát,
hogy el ne tipossa, tapossa a pünkösti rózsát."


Előnye e (születés)naphoz kötött névadásnak, hogy az ünnep naptárban való mozgása miatt a születésnap és a névnap a legritkábban esik egybe.


Európa minden népénél fölbukkan a tavasz, a természet megújulásának megünneplése. Ennek egyik keresztény formában való továbbélése a Pünkösd. A sikeresebb népek korábbi tavasz-hagyományaik egy részét ezen ünnepkörbe mentették át a kereszténység tisztogatásai elől.  Megjegyzendő persze, hogy az egyház  régi hagyományok kiirtásra való törekvése nálunk sokkal sikeresebb,volt, mint pl. a kelta népeknél. Ennek legfőbb oka talán az erős magyarellenes, német befolyás volt.

A Pünkösd egyben a békesség ünnepévé is nőtte ki magát.

Pünkösd idején még a török-magyar háborúság is szünetelt.

Irodalom:
Bálint Sándor
KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából


Pünkösd (rövidebben)

 

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Péter László: 14 írás József Attiláról

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Kilófaló finomságok

Globalizációs végjáték

Tóth Béla: In prigione

Mé piros a gólya csőre?

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Az élő Árpádok

Balázs Imre: Béketelep története

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

A tudás még nem bölcsesség

Az Adriától Amerikáig