2024. Kikelet hava (Március) 29.-e - Auguszta, Bertold neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Irattár

Kohári Nándor, történész: 1956

2010-10-23

Az októberi forradalom kitörése talán kevésbé, de győzelme mindenképpen meglepetésként érte mind a szovjetek, mind a világ közvéleményét és politikai vezetőit. Október 28-ra egyértelművé vált, a fegyveres felkelők mellett áll az egész ország, a Magyar Dolgozók Pártjához hű maradt karhatalmi és magyar katonai alakulatok, valamint a székesfehérvári szovjet erők vereséget szenvedtek.
A hazai forradalmi eseményekkel párhuzamosan zajlott a szuezi válság, ahol a szuezi csatornát államosító szovjetbarát egyiptomi kormánnyal szemben közös izraeli, francia és angol fegyveres konfliktusra került sor. Október 29-én Charles Benson moszkvai USA-nagykövet átadta Eisenhower amerikai elnök üzenetét, melyben egyértelműsítik, Magyarországot szovjet érdekszférának tekintik. Ezzel végleg eldőltek a magyarországi katonai beavatkozásról és annak mértékéről folyó belső viták a szovjet vezetésben, miközben Szuez kapcsán is megkötötték a diplomáciai háttéralkut. Kádár János hamarosan eltűnik Budapestről, és november 4-én megindul az elsöprő erejű szovjet offenzíva.
Az 1956-os magyar forradalom lényegében az egyetlen olyan fegyveres felkelés volt, amikor egy nemzet és egy ország saját erejéből képes volt megdönteni a kommunista diktatúrát. Ez számos nyugat-európai addigi "haladó" baloldali értelmiségi szemét nyitotta fel, a magyar 56 nagy mértékben járult hozzá a nyugati kommunista pártok társadalmi bázisának összezsugorodásához.
56 szellemisége, a nemzeti függetlenség és önrendelkezés melletti tevékeny kiállás ma is aktuális. A magyar termelőkapacitások, termőföld, vízbázis, piacaink védelme azok az állami és nemzeti szuverenitásunkat alapjaiban meghatározó tényezők melyek megvédése aktív cselekvést kíván. Az ennek érdekében fellépő politikai-társadalmi erők tekinthetők 1956 szellemi és politikai örököseinek.

 

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Helyünk és sorsunk Európában

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Kilófaló lakomák

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Gabonakonyha

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Péter László: 14 írás József Attiláról

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Mária román királynő párizsi követsége

A hű folyó

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Magyarország felszámolása

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Harmatszedés égi mezőkön

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán