2024. Szelek hava (Április) 16.-a - Csongor, Bernadett neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Irattár

„Árvíztörténeti kiállítóhely” kialakítására tett egyéni képviselői indítvány

2003-02-06

Szeged Megyei Jogú Város
Közgyűlése

Egyéni indítvány, javaslat
Tárgy: „Árvíztörténeti kiállítóhely” (emlékház)
Dr Szabó László képviselő

 Állandó kiállítás a Szegedi Nagy Árvíz 125. Évfordulójára… Krikkay házban, az utolsó álló árvizet túlélt vályogházban…

Tisztelt Közgyűlés!

1879. március 12.-e Szeged életében egy hagyományos, helyi időszámítás kezdete. A messze földön híres „Szegedi vár” eltűnése, a Fogadalmi templom gondolata, a város új arca, a nagy körút szakaszainak nevei, a modernizált városszerkezet kialakulása és a régi hagyományok forgatagának eltőnése mind innen vette kezdetét.
A Nagy Árvizet Szegeden megélt Mikszáth így írt: „…az éjbe betekintve a magasból az ember nem ismerte fel a piszkos szörnyeteget…” szerencséje volt, a városházzal szomszédos Zsótér ház árvízbiztos emeletén élte meg a város katasztrófáját: „Az ár maga borzasztó volt. Nem víz volt az, ami alattunk hömpölygött, hanem a legundorítóbb sár…” Bakay Nándor ekképp szólalt föl a Tisztelt Házban: „Szeged és népe igenis a végsőkig kitartott a föláldozó védelemben és valósággal hősies példát mutatott a város szeretének nagy erényéből.” Végül királyunk – együttérzése jeléül és biztatásul - ezen ígéretet tette: „Szeged szebb lesz, mint volt.”
A Szeged életét egyszer s mindenkorra megváltoztató „Szegedi Nagy Árvíz” 124. évfordulója közeleg. Egy méltó megemlékezés rendszeres és hivatalos városi ünneppé avatása régóta várat magára. Eleinte kisebb megemlékezés-sorozat, később akár egy búcsújellegű karnevál-ünneppé duzzadhat korabeli ruhák, közlekedési formák megelevenítésével az idegenforgalmat is felpezsdítve. Iskolák közti futóverseny, lábtójáró (-futó) verseny, egész napos – a legkülönbözőbb csoportok erejét összemérő - úszóversen (az uszodákban), délutáni Tiszai mártózás, és a - korabeli, rákövetkező napok hangulatát megidéző - tábortüzeknél esti szabadtéri bográcsos főzéssel …
Az Árvizi Emlékmű és a megsegítő városok emléktáblái által határolt kis tér a hivatalos rendezvények megfelelő kiindulópontja lehet. A rendezvényt éjfélkor – a korabeli, belvárosi menekülési útvonalnak megfelelően – egy fáklyás körmenet zárhatja a hajdani hajóhíd helyén álló régi hídon át, Szeged belvárosából Újszegedre.
A későbbiekben az „Árvíz-ünnep” kibővülhet „Szeged Feltámadásának Ünnepé”-vé, a hagyományos szép tavaszköszöntő játékokkal pedig akár több napos „Szögedi – Téltemető - Tavaszünnep”-pé.
Egy megyeszékhely, 170 ezres város, leendő régióközpont tartozik annyival magának és a világnak, hogy évszázadokra visszamenőlegesen legnagyobb jelentőségű eseményét méltóan megünnepli. A megemlékezést érdemes idén elindítanunk, hiszen jövőre már a kereknek mondható 125. évforduló vár ránk.


Tisztelettel:


Dr Szabó László
Képviselő


Szeged, 2003. Jégbontó hava (február) 6.-án

 

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Magyarország, a vonakodó csatlós

Péter László: József Attila Szegeden

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Ehető virágok

Vadételek

Mangalica

Gyökerek és fények

Harmatszedés égi mezőkön

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Lengyel András: A „másik” Móra

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Bioételek gabonából

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

A magyar szürkemarha

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai