www.ujszeged.hu
2024. Kikelet hava (Március) 29.-e - Auguszta, Bertold neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Irattár

Nem kell az emlék? Megszűnhet Szeged legnagyobb zöld területe · Lakóparkot akarnak (Magyar Nemzet)

2005-10-11

Nem kell az emlék?
Megszűnhet Szeged legnagyobb zöld területe · Lakóparkot akarnak
2005. október 11. 01:00


Haág Zalán
Mindössze maroknyi ember emlékezett szeptemberben arra, hogy hatvanegy éve bombázták az amerikai légierő gépei Szegedet. Egy civil szervezet emlékligetet hozna létre, tisztelegve az áldozatok előtt, ám előfordulhat, hogy a városvezetés az erre a célra alkalmas, jelenleg is zöld területnek otthont adó városrészt inkább lakópark céljára jelöli ki.

Hat hullámban bombázták az amerikai légierő gépei Szegedet 1944-ben, utoljára az év szeptemberében. A támadások 146 halálos áldozatot követeltek, a város anyagi vesztesége megfelelt Szeged egész évre tervezett bevétele tízszeresének. A bombázás által sújtott egyik területen, a Ballagitó soron - közel a szeged-alsóvárosi vasúthoz és a háborúban lebombázott vasúti hídhoz - védelmi rendeltetésű erdősáv kapott helyet, egészen mostanáig. A Szögedi Védegylet kezdeményezi az önkormányzatnál, hogy hozzák itt létre a bombázások polgári áldozatainak emlékligetét - tudtuk meg Szabó László önkormányzati képviselőtől, a civil szervezet elnökétől. Ebben név szerint emléket állítanának a halálos áldozatoknak, s mindannyiuk emlékére egy-egy fát is ültetnének. Az emlékliget sarkán Hemmert János képzőművész tervei szerint egy hídemlékmű is készülne: ez arra a vasúti hídra emlékezne, amely a Tiszán ívelt át egészen hatvanegy évvel ezelőttig, természetes vasúti kapcsolatot teremtve a Tisza két partja között. Most a zöld terület is eltűnhet, ugyanis a szegedi közgyűlés októberi ülésén szerepel a terület átsorolása erdőzónáról lakózónára azért, hogy értékesíteni lehessen az ingatlant. Bár az államigazgatási szervek nem támogatják a tervet, és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is csak megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány eredményeként, az önkormányzat baloldali többsége mégis dönthet a terület átminősítéséről. Szabó László ezért ellenzéki módosító indítvánnyal és ha kell, lakossági tiltakozással igyekszik elérni a terület megmentését. Könnyen lehet, hogy eredménytelenül. Egy éve Bálint Sándor néprajztudós közeli, a 44-es bombatámadásokat átvészelő szülőházát sem nyilvánította az MSZP- SZDSZ-es többség védetté, így helyén ma modern társasház építése folyik. Valószínűleg ez lesz Szeged-Alsóváros legnagyobb zöld területének a sorsa is.

Forrás: Magyar Nemzet

 

Magyarország, a vonakodó csatlós

Globális uralmi rend

Mé piros a gólya csőre?

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Mária román királynő párizsi követsége

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Péter László: Néprajz, népműveltség

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Juhételek

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Kilófaló lakomák

Bogár László - Hálózatok világuralma

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Balázs Imre: Béketelep története

Tápai Antal : Életutam

Oláh Miklós: A Csillagépület

Manipulált mértéktelenség