2018. Mag hava (Október) 23.-a - Gyöngyvér, Györgyi, János neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Az 56-os forradalom emléknapja ( 1956.) (1956)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2010-01-21 - Jelöletlen tömegsírok

Jelöletlen tömegsírok
www.tomegsirok.hu

A "Forró-film" áttöri a hallgatás falát!

A Szeged bármely tornyából tekintsünk délre! Jól kivehető (a gúnyhatár túloldalán) a Szegeddel szomszédos Martonos tornya, a távolban pedig Magyarkanizsáé. A nyári forróságban gyakran játszik köröttük a délibáb...

Magyarkanizsa adta nekünk Forró Lajost és a Martonoson elkövetett rác brutalitás, a népirtás emlékezete érlelte igazán alkotóvá a magyar filmkészítőt! A teljesség kedvéért megemlítendő: a rác átszervezés eredményeként csatolták Martonost Magyarkanizsához. Ma egy község, a délvidéki értelemben.

Forró Lajos öregapját brutálisan lemészárolták (a "fölszabadító" szovjet jóváhagyással) őrjöngő vadrác terrorban, Martonoson, a Délvidék ethnikai piszkolgatásaiban...

Hogyan is történhetett meg mindez?

Végre elkészült a film!
És bemutatója lesz most szombaton! Az Újszegedi Rendezvényházban.

A film születésének körülményeiről hallgat a csonkamagyar sajtó, de a délvidéki kemény mag már áttörte a hallgatás falát!

A szögedi kirajzások és a déli végek védelmében a Szögedi Védegylet figyelmükbe ajálja a Magyar szó írását:

Jelöletlen tömegsírok

Ezerkilencszáznegyvennégy: fájó némaság, rettegő suttogás, földre szegeződő tekintet, megalázó szégyen – Hogyan lettek az ártatlan áldozatokból "vérengző magyarok"?

Forró Lajos történész

A halottat mindenképpen el kell temetni – mondja az istenek íratlan törvénye Szophoklész Antigoné című drámája szerint, és ennek az ősi törvénynek a szava hívja azokat az utódokat is, akik szeretnék végre méltó nyughelyre vinni a jelöletlen tömegsírokból az 1944-es megtorlások idején ártatlanul kivégzett szüleiket, nagyszüleiket......

A folytatáshoz kattintson ide!





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Péter László: József Attila Szegeden

Varga András: A régi Szeged

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Oláh Miklós: A Csillagépület

Mé piros a gólya csőre?

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Tápai Antal : Életutam

Mária román királynő párizsi követsége

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Péter László: Szegedi seregszámla

Az Adriától Amerikáig

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Írások a Nagyárvízról

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)