www.ujszeged.hu
2021. Förgeteg hava (Január) 20.-a - Sebestyén, Fábián neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2009-11-25 - "SZÍVVEL- LÉLEKKEL" - Dr. Papp Lajos, a szívsebész Szegeden

"SZÍVVEL- LÉLEKKEL"


Tisztelt Szögediek, Újszögediek!

Az újszegedi Rendezvényház vendége lesz dr. PAPP LAJOS szívsebész professzor úr
az "ÚJSZEGEDI DÉLUTÁNOK" sorozat következõ estjén.

2009. november 25-én, szerdán, 18 órától a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Hallgatói Önkormányzatával közösen a Megyei Egyetemi Student Estek keretében hallhatják

"SZÍVVEL- LÉLEKKEL" 

címû elõadását.

Helyszín: Rendezvényház (Közép fasor 1-3.)

A belépés díjtalan!

A külföldi befektetõk általi kiprivatizálás alatt álló, szétvert szegedi egészségügy romjain Papp Lajos professzor úr korábbi tanulságos  írását ajánlja figyelmükbe a Szögedi Védegylet:
Papp Lajos: Tudatosan irtják a magyart?
http://www.ujszeged.hu/vedegylet.php?page=papplajoscikke

Mindenkit szeretettel várunk!

Amennyiben van rá lehetõsége, kérem ajánlja ismerõseinek is! 
A részletekrõl bõvebben:
Tel.: 06 62/592-800
E-mail: info@rhz.hu
Web: www.rhz.hu

Szöbb Jövendõt!
kíván
Üdvözlettel:
Dr Szabó László
Újszeged képviselõje
www.ujszeged.hu


Papp Lajos 1948-ban született Aranyosgadányban. 1951-ben, hároméves korában családjával együtt kitelepítették a faluból. Csurgón, Alsóleperden, Mágocson élt egészen 1957-ig, amikor visszakerült az õsi házba. 1966-ban a Mecseki Ércbányákban föld alatti csillésként dolgozott, következõ évben mûtõssegéd lett. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd 1973-ban diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán.

1973 és 1975 között a Pécs Városi Kórház sebészet-traumatológia orvosgyakornoka, 1975 és 1977 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anaesthesiológiai és Intenzív Therápiás Klinikáján volt gyakornok. 1977 és 1991 között a SOTE Ér- és Szívsebészeti Klinikáján egyetemi tanársegéd, majd adjunktus.

1989-ben megkapta az Orvostudományok Doktora címet. Ezt követõen 1994 augusztusáig a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinika igazgatója, egyetemi tanár. A Zala Megyei Kórház szívsebészeti osztály osztályvezetõ fõorvosa lett, és õ vezette a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szívsebészeti Tanszékét is. 1997-tõl a POTE és Irgalmasrend II. Sebészeti Klinika - Szívcentrum igazgatója, a POTE Szívsebészeti Tanszékének tanszékvezetõ egyetemi tanára. 1999 augusztusától a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szívgyógyászati Klinika igazgatója. 2008 augusztusában saját kérésére nyugdíjazták.

Az elõadó könyvei KAIROSZ Kiadónál jelennek meg és a helyszínen megvásárolhatók.





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Szeged (magyar)

Bioételek gabonából

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Bogár László : Örvényben

Harmatszedés égi mezőkön

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Gulyás László : Edvard Bened

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Kilófaló finomságok

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Mária román királynő párizsi követsége

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Halételek