www.ujszeged.hu
2026. Nap hava (Június) 12.-e - Villő, Adelaida neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2025-04-01 - A szegedi boszorkányok

A szegedi boszorkányok

Az erdő, melyben égettétek őket
Dárdás polgárok, már régen kivágva,
Egy-két nagyon magányos, nagyon árva
Nyárfa kesergi még a tűnt időket.

És ők, akik itt tűzben hamvadoztak,
Rég por és hamu már, elegy a földdel,
Mely tavaszonta frissen újra zöldel
És édes álmot ád a vándoroknak.

A boszorkányok többé nincsenek,
Szemük tűzvésze már nem incseleg,
Szavak bűbája rontást nem terem.

Csak néha, tele holdas éjeken,
Mikor rügy pattan s árad a folyó már,
Álmában borzong és fölbúg a polgár!

Az szegedi boszorkányok – A Pesti Napló 1923 Szelek hava (április) 1.-jei számában jelent meg először,
majd a bécsi Panoráma 1923 augusztus 19.-ei majd pedig a Szeged 1924 október 26.-ai számában…

A Boszorkányok hajdani gyűlhelye a máig is létező Boszorkánysziget volt… amely a vasútépítés óta, jó másfél évszázada már nem sziget,
de bizony máig buja ártéri erdő…

Az utolsó szegedi boszorkányégetés 1728-ban volt…

Van Gyalunknak egy másik ugyanilyen című és hasonló tartalmú költeménye 1928-ból is,
amelyet éppen az utolsó szögedi boszorkányégetés 200. évfordulójára írt…

A szegedi boszorkányok < Nyisson ide ! 





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Kilófaló sütemények

Írások a Nagyárvízról

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Mé piros a gólya csőre?

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Gulyás László : Edvard Bened

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Bogár László : Bokros újratöltve

Magyarország, a vonakodó csatlós

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Mária román királynő párizsi követsége

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Tápai Antal : Életutam

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Péter László: Szegedi seregszámla