www.ujszeged.hu
2024. Kikelet hava (Március) 28.-a - Gedeon, Johanna neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2012-02-25 - Polgári holokauszt a kommunizmus „oltárán”

POLGÁRI HOLOKAUSZT A KOMMUNIZMUS „OLTÁRÁN"

A kommunizmus több, mint 100 milliós (más becslések szerint 120 milliós) népirtása még mindig nem “nyilvános” a nagyvilág közvéleménye előtt. Amíg vörös csillaggal – a világ legnagyobb népirtásának jelvényével – feszeleghet büszkén bárki a világban, addig nincsen rend a fejekben. Amíg a pszihopata tömeggyilkos Che Guevara képével járkálni csak huncut kamaszos lázadás, addig értelmetlen az egész félresiklott holopropaganda. A világ legnagyobb holokausztja a világ polgárságán esett. A cél, az egészséges polgári világ ledarálása és a konzumidióta tömeg kialakítása volt, mint ahogy – más módszerekkel – ma is az. A százmilliós népirtást elkövető gépezet a Vörös Terror – a kommunizmus – volt, az elkövetők részben pedig ma is élnek.
Bűnösök közt cinkos, aki néma. Törjük hát végre át a hallgatás falát!

A kommunizmus által elkövetett legnagyobb holokauszt – mai tudomásunk szerint – az Ukrán Holokauszt volt.
A legszerényebb becslések szerint 7, a legmesszebb menő becslések szerint 20 millió áldozat!


“Gyertyagyújtás” a Golodomor (Ukrán Holokauszt) emlékműnél Kijevben

A Golodomor, vagy nyugati torzítással holodomor (ukránul: Голодомор, magyarul: éhhalál) (1932-33 majd 1945-47) az ukrán nép történetének egyik legnagyobb katasztrófája: közvetlen halálos áldozatainak számát 7 millió és 10 millió közé teszik a legszerényebb becslések is, amiből csak a gyermek áldozatok száma legalább 3 millió volt. A katasztrófa része volt a nagy szovjet éhínségnek, amely a Szovjetúnió más részeit is érintette. A golodomor (holodomor) nevet kimondottan az ukránok által lakott területeket sújtó éhínségre használják.


Golodomor (Ukrán Holokauszt) Harkov – hónapokig temetetlen halottak az utcán…

Az éhínség fő okozója nem természeti katasztrófa, hanem a kommunista szovjet kormányzat politikája volt, mesterségesen előidézett éhínség az ukrán nép ellen elkövetett népirtás volt.

A holodomor név az „éhség” jelentésű ukrán ‘голод’, illetve a szintén „éhség”, illetve „kitörés” (például járványé) jelentésű ‘мор’ szavak összetétele. Származhat egyenesen a ‘Морити голодом’ szókapcsolatból is, ami azt jelenti: „éhség által meghal”.


Az Ukrán Holokauszt – a Golodomor – legkevesebb 3 millió gyermekáldozattal járt 1932-33-ban, majd továbbiakkal 45-47-ben.

Ekkortájt küldték vidékre a téeszek működtetéséhez a Huszonötezreket, az elkötelezetten bolsevik ipari munkások légióját. Ugyanakkor a kollektivizálás ellen növekvő passzív és aktív ellenállás letörésére meghirdették a „kuláktalanítást”. Letartóztatták, majd az Urál-hegységbe ésKözép-Ázsiába telepítették ki a kulákokat (például famunkásnak), azokat a parasztokat, akiket azzal vádoltak meg, hogy jómódúak, gabonát rejtegetnek, a rendszer ellenségei stb. Valójában így félemlítették meg mindazokat, akik ellenezték a szövetkezetesítést. Egyes adatok szerint a kuláküldözés 1930-ban és 1931-ben a teljes ukrán lakosság egy százalékát, mintegy 300 ezer főt érintett, ami a Szovjetuniószerte kitelepített 1,8 millió „kulák” mintegy 15%-át tette ki.

Az 1920-as évek végétől a szovjet agrobiológiában teljhatalmat nyert Sztálin személyes pártfogoltja, a sarlatán Trofim Gyenyiszovics Liszenko. Liszenko lényegében felszámolta a szovjet növénynemesítés és a vetőmagtermesztés tudományos alapjait.

A földműveléshezt értő parasztság eltakarításával intézményessé vált a zűrzavar – csakúgy, mint Che Guevara Kubájában. A kolhozok élére véreskezű, de annál kevésbé földértő pártvezetőket állítottak. Az eredmény a termelés visszaesése Szovjetunió-szerte. A még mindig jól termő Ukrajnából pedig elszállították a teljes készletet, csak a vetőmagot hagyták. Választás elé állítva az ukrán népet: Idén hal éhen, vagy jövőre.

1932. augusztus 7-én a szovjet kormány rendeletet hozott, amely halálbüntetést írt elő bármely köztulajdon ellopására. A törvény „rugalmasan” alkalmazható volt a gabonarejtegetőkkel szemben is, illetve azokkal szemben, akiket ilyennel vádoltak.


Ukrajna és Dél-Oroszország népességvesztése 1929-1933-ban

Művelt polgár sohasem feledheti: A világ legnagyobb holokausztja a világ polgárságán esett. A cél, az egészséges polgári világ ledarálása és a konzumidióta tömeg kialakítása volt, mint ahogy – más módszerekkel – ma is az. A százmilliós népirtást elkövető gépezet a Vörös Terror – a kommunizmus – volt, az elkövetők részben pedig ma is élnek.
Bűnösök közt cinkos, aki néma. Törjük hát végre át a hallgatás falát!

Dr Sz L


Holodomor Memorial in Windsor, Ontario, Canada

Ajánlott olvasmány:

Golodomor - http://hu.wikipedia.org/wiki/Holodomor

Holodomor - http://en.wikipedia.org/wiki/Holodomor

Bővebben a témáról >>>





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

A tudás még nem bölcsesség

Helyünk és sorsunk Európában

Mr. Trianon

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Harmatszedés égi mezőkön

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Bogár László - Hálózatok világuralma

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Gulyás László : Edvard Bened

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Péter László: József Attila Szegeden

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk