www.ujszeged.hu
2021. Álom hava (December) 05.-e - Ünige, Csaba, Bács, Bacsó, Vilma, Sebő neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Népszavazás (2004.) (2004)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2017-02-14 - Bálint-napon Valentínkodunk?!

Bálint-napon Valentínkodunk?!

Bálint Napján ugyan miért is Valentínkodik a magyar ?

Itt az idő a Szerelem napjáról, a termékenység lázas ünnepéről - idegen és magyar hagyományokról - megtisztulásul végre magyarul szólnunk.

Régi magyar ünnepünk a Bálint Napja !
Arra meg rögtön jön a Februa ... A szerelem napja - a termékenység lázas ünnepe az ősi megtisztulással...
Honnan is ered ez a szerelmetes kavarodás?

Jégbontó hava, azaz február 14-e Bálint Napja, a rákövetkező nap pedig rögtön maga Februa.

Ma már sajnálatosan kevesen tudják, hogy maga a február hónap neve is a Februárius idusán, vagy magyarabbul éppen a derekán, pajzánabbul meg éppen a lágyékán - a „Bálint nap" utáni napon -, azaz 15.-én tisztogató, lázasan sajgó ünnep nevéből lett - "Februá"-ból a Február ! (Bizony! Itt rejtezik a latin "febris", azaz 'láz' is ! Angol korcsulata a "fever" - ma is 'láz'. Már annak, aki ért még igazán angolul...)

A latin-római Februarius hónap a derekán zajló régi római Februa ünnepkörről nyerte nevét. Az etruszk eredetű később római Februus Istenség is ennek a Megtisztulás ünnepkörnek megszemélyesült alakja Februarius hónap. A termékenység hónapja, a megtisztulás hava.

A Februa - minden valószínűség szerint vélhetően etruszk-szabin eredetű - engesztelő ünnep volt, melynek alkalmából a római papok a februának is nevezett kecskebőrszíjakkal ostorozták a fiatalokat, de főleg a lányokat és ifjú asszonyokat a megtisztulás és a termékenység jegyében...

Az ókori Februa, illetve Februātiō, illetve azt beágyazó, már anyafarkasosan latin Lupercālia ünnepek és a mai Valentin-napok lázas szerelemmel, nemiséggel terhes légkörében nem nehéz  fölfedezni a hasonlóságot...

A teljes írás megnyitásához kattintson a fönti szövegre, képekre, vagy ide:

Bálint-napon Valentínkodunk?!





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Péter László: Szegedi számadás

Szárnyas ételek

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Aranyszarvas földjén

Helyünk és sorsunk Európában

Mária román királynő párizsi követsége

Péter László: A város cselédje

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Ha Isten velünk, ki ellenünk?