www.ujszeged.hu
2020. Kenyér hava (Augusztus) 03.-a - Hermina, Lídia, Kamélia neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!



Gyevi temető: hova tűnt a 30 millió?

Halottak napja körül megállunk egy pillanatra; gondolunk szeretteinkre, gyertyát gyújtunk értük, és virágot viszünk sírjukhoz. A Gyevi temetőt öt esztendeje számolták fel, így azok, akiknek hozzátartozóját ott helyezték örök nyugalomra, immár csak a Belvárosi temetőben felállított kopjafánál emlékezhetnek. A temetőt megvásárló OTP 30 millió forintot utalt át Szeged városának egy kegyeleti kert kialakítására még évekkel ezelőtt, ami a mai napig nem épült meg.

Nagy vihart kavart évekkel ezelőtt a Gyevi temető felszámolása – főként annak módja –, ahonnan a hozzátartozók 2004. augusztusáig szállíttathatták el rokonaik földi maradványait. Azóta nem történt jóformán semmi, hacsak az nem, hogy eltűnt a városvezetés kezei között 30 millió forint, melyből kegyeleti kertet kellett volna létesíteni.

Jövő nélkül a Gyevi-telek

Egy helyenként kicsit düledező kerítéssel körbevett gyomos pusztaság maradt a sírkert helyén. Igaz, a temetőt már 1972-ben bezárták, és az egyháznak nem volt pénze a karbantartásra, így az évek múlásával egyre romlott állapota: felverte a gaz, beomlott a sírok egy része, illetve hajléktalanok költöztek az elhagyatott kriptákba. Az írásos emlékek szerint talán Szeged legrégebbi – legalább 300 éves – temetőjét az OTP Ingatlan Rt. hat évvel ezelőtt vásárolta meg az egyháztól, és az volt a terve, hogy 400 lakásos lakóparkot épített a sírkert helyén. 2007-ben ismét gazdát cserélt a terület; a J. V. H. 2000 Kft. irodaházat álmodott a területre, ami – részben a gazdasági helyzet miatt – szintén nem valósult meg eddig. Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke sokat tett azért, hogy emléket állítsanak azokért, akik valaha a Gyevi temetőben nyugodtak. Még 2004-ben 120 sírkövet mentett meg a végső pusztulástól, azokat saját költségén szállíttatta át a Belvárosi temetőbe. Az ott elhelyezett sírkövek állapota valamelyest romlott az idő múlásával, és Szabó László azt is tapasztalta ottjártakor, hogy számuk is megfogyatkozott. A sírkertben nyugodtak helyi hírességek is, mint például a város első néprajzi leírója, Kovács János, a legnagyobb szögedi halász, Bitó János, Rácz Móric cigánymuzsikus és Boldizsár Kálmán nótaköltő, prímás, akihez Juhász Gyula is írt verset. Rajtuk kívül 1848-as honvédsírokat és világháborús hősök végső nyughelyét is rejtették a parcellák. Az önkormányzati képviselő két épület – a csőszház és a ravatalozó – megmentését is szerette volna elérni, ám a sírkertet végül teljesen felszámolták öt éve.

„Bolsevik sumákolás”?

„Felkerestem az OTP-t, és hosszas utánajárás és tárgyalássorozat után 30 millió forintot sikerült ’kialkudnom’ Szeged városának arra a célra, hogy kegyeleti kertet létesítsen, hogy méltó helyen emlékezhessen mindenki szeretteire és a hírös szögedi ősökre” – mondta el Szabó László, akinek elképzelése szerint a legillőbb és leglátványosabb tisztelgés egy 2-3 méter magas kegyeleti halom lenne emlékkövekből kialakított kő mellvéddel, körülötte pedig dús zöld felülettel. Botka László polgármesterhez Szabó László interpellációval is fordult még tavaly februárban. Az OTP ugyanis átutalta a kegyeleti kert és egy játszótér kialakítására azt az összeget, ami a város, illetve az OTP között még 2005 nyarán létrejött szerződés tartalmazott. Botka válaszában leírta, hogy a játszótér 2006-ban közel 12 és fél millióból megépült. A fennmaradó összeg pedig Szeged 2008-as költségvetési javaslatában a „Gyevi temető környezetrendezése, tervezési, kivitelezési munkái” rovatban szerepeltek. Botka tavaly februári válaszából tehát nem derült ki, hogy mi a sorsa a fennmaradó összegnek. Kérdéses az is, hogy miért tervezték, hogy környezetrendezésre különítenek el pénzt, mikor a terület nem is a város tulajdona. A tulajdonost pedig a szerződés kötelezi az emlékpark kialakítására. Azóta eltelt több mint másfél év, és nem történt semmi. Máig nem derült ki, hogy hol az OTP által átutalt pénz. „A város balvezetése otromba módon eltüntette az OTP által gálánsan felajánlott 30 milliót” – foglalta össze Szabó László. A SZEGEDma.hu-nak a Szögedi Védegylet elnöke kifejtette: „Fogyatkoznak a megmentett sírkövek ahelyett, hogy kialakítottuk volna a kegyeleti kertet, mikor még nem kellett volna szállítani sem a köveket, sem a maradványokat. Megy a bolsevik sumákolás, és máig nincs helye a méltó emlékezésnek” – így a képviselő.

Forrás : szegedma.hu

 

Tápai Antal : Életutam

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Magyarország felszámolása

Az élő Árpádok

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

George Soros - könyvhirdetés

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Péter László: Néprajz, népműveltség

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Globalizációs végjáték

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Péter László: 14 írás József Attiláról

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

A tudás még nem bölcsesség

Mangalica