www.ujszeged.hu
2024. Föld hava (Szeptember) 13.-a - Soma, Kornél, János neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Irattár

Árpád Nevelőotthon ( Merksz Péter olvasói levele)

2010-12-10

A Délmagyarország napilapnak elküldött, majd abban meg nem jelent olvasói levél...

Az is érdekes, hogy mik jelennek meg, és mik nem...

-

A Délmagyar néhány hete közölt egy olvasói levelet az Árpád nevelőotthonról. Szerzője emlékeztetett arra, hogy az otthon közadakozásból jött létre az árván maradt, s így az állam gondoskodására szoruló gyermekek részére. Nagyon szép írás, érdemes visszakeresni.

Az Árpád otthonban mintegy 10 éve - EU-s támogatással - speciális gyermekek részére 2 új épületet is létesítettek, egyenként 12-12 gyermek elhelyezésére, így az otthon 40 fő elhelyezésére alkalmas. Az Árpád otthonban jelenleg 16 gyermek él. 16 speciális gyermek. Vajon miért csak 16? Szegeden ilyen jó lenne a helyzet? Sajnos nem, de elkerülnek Szegedről az állam gondozására szoruló gyermekek, megnehezítve a szülők és a gyermekek közötti kapcsolattartást.

Országos átlagban a gyermekek 1 %-a , mintegy 20.000 0-18 éves szorult az utóbbi időben állami gondoskodásra. Ha az országos átlag Szegedre is igaz, úgy nálunk is 80-100 gyermekről kellene az államnak, Szegednek gondoskodnia.

Ha ezt is figyelembe vesszük, jó dolog, hogy Tápén újabb 16 fő befogadására épült - ismét EU-s támogatással - gyermekotthon. A speciális gyermekek neveltetésük során oly mértékben sérültek, nehezen kezelhetők, hogy rájuk különösen kell figyelni, mert a társadalomba való beilleszkedésük problémás. Ezért a tápaiak az ellen tiltakoztak, hogy ott a társadalomba nehezen illeszkedő, speciális gyermeket helyezzenek el az elkészült új otthonban. Az Árpád otthon kiürítéséről, a speciális gyermekek Tápéra költöztetéséről Szeged város közgyűlésén heves, személyeskedő vita zajlott, melyben az is említésre került, hogy az egész csak a Szőregi úti ingatlanról, annak újkori hasznosításáról szól. A vita az ülésen kívül is folytatódott, s az is felmerült, hogy Szegednek ki kell fizetnie a felvett EU-s támogatás 70 millióját, vagy 5 évre kizárják a várost EU-s pályázati lehetőségekből. S ez a lézerközpont, s így 2000 munkahely létesítése előtt nagyon fájó volna.

Úgy gondolom, hogy az Árpád otthon eredeti céllal való üzemeltetése, mindkét otthonban Szegedről származó, szegedi gyermekek elhelyezésével csak a telek-spekulánsok érdekei sérülnének, a városé nem, hiszen ha itt élhetnének a gondozásra szoruló gyermekek, az nem csak nekik volna jó, hanem azoknak a nevelőknek, akik itt (újra) munkát találnának.

És az Árpád otthon továbbra is szép környezetet biztosíthatna otthonukból kiszakadó gyermeke részére. Az Árpád otthon alapításkor létesített épületet Ybl Miklós tervezte. Akár műemlék is lehetne, de felvetődik a kérdés, mi a fontos a mai döntéshozóknak?


Merksz Péter

 

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Gabonakonyha

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Kenyér és Bor

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Bogár László - Hálózatok világuralma

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Oláh Miklós: A Csillagépület

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

10 nap az Iszlám Államban

Péter László: Kálmány Lajos

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda