www.ujszeged.hu
2024. Kikelet hava (Március) 29.-e - Auguszta, Bertold neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírek


katt a képre a nagyításhoz

A „Démoni ragály: a pestis” című kiállítás a több száz évvel ezelőtti, Fekete Haláltól rettegő Európába repíti el a látogatót. Megtekinthető lesz a hátborzongató tárlaton egy vesztegzár alá vont város: halottas kordély, pestiskereszt, számos patikaedény és a járványok alatt a pestisdoktorok által használt rémisztő, csőrös védőruha is. A kiállítás február 20-án, pénteken 16 óra 30 perckor nyílik a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.
Az Isteni büntetésnek tartott kór ellen fehér és fekete mágiával egyaránt védekeztek: a kiállítás fehérmágiával foglalkozó szakrális terében láthatóak az egyedi, nemesfémből készült pestistallérok, pestis Madonnák és különleges amulettek, melyekbe kegyhelyekből származó szentképeket hajtogattak.
A feketemágiát bemutató jelenet egy 18. századi kéziratos pestis elleni szer receptjét ismerteti: a tűzhely fölé akasztott élő békák belső szerveiből és más hozzávalókból készült amuletteket hordták magukon a betegségtől rettegők. A tárlaton láthatóak még a kór legfontosabb bőrelváltozásait bemutató bábok, valamint a Bálint Sándor hagyatékából származó pestissel foglalkozó anyag is.
A horrorisztikus tárlaton egy tízperces dokumentumfilmből ismerheti meg a látogató a démoni kór legfontosabb jellemzőit, valamint korabeli festmények mutatják be a betegség borzalmait.
A pestises betegek olyan égető forróságot érzetek, hogy a vékony szövetből vagy a legfinomabb vászonból készült takarót sem tűrték magukon, csak meztelenül bírták ki, s legszívesebben a vízbe vetették volna magukat. A tüdőpestissel fertőzöttek szinte 100%-a meghalt a járvány során. A betegség Moszkvától Londonig szerte Európában pusztított. Milánóban a pestises betegeket elevenen befalazták házaikba. A patkányok által terjesztett dögvész alapvető viszolygást és értetlenséget vált ki mind a mai napig az emberekben.
A járvány alatt dietetikus étrendet kellett tartaniuk a polgároknak, savanyú gyümölcsöket, ecetet és gránátalmalét kellett fogyasztaniuk, szexuális téren pedig a korabeli felhívások szerint kötelező volt önmegtartóztató és visszafogott életet élniük.
A tatárok a pestist biológiai fegyverként használták, a fertőzött holtesteket a városok falain belülre katapultálták, így megfertőzve a települést és lakóit. A népeket tizedelő betegség a járvány elmúltával hatalmas katedrálisok építésére késztette az emberiséget. Speciális esete a pestis keltette hisztériának a bánáti és dél-erdélyi vámpír-hit, ugyanis a járványokat a vámpíroknak tulajdonították a 18. században.
A Móra-múzeum démoni ragály-kiállításán egy különös pestisdoktor-ruházat is látható. A feljegyzések szerint a híres jövőlátó, Nostradamus is pestisdoktorként működött. A pestisdoktor feladata elsősorban a beteg szervezetének erősítése volt, illetve meg kellett győznie, hogy saját erejével le tudja győzni a gyilkos kórt.
A pestisdoktor jellegzetes ruhája a higiéniát szolgálta. Az öltözék legijesztőbb darabjának egy madár csőrét formázó, a szemnyílást üveggel fedő álarc számított, melyben fertőtlenítő hatásúnak gondolt balzsamokat helyeztek. A ruházat szinte hermetikusan elzárta a pestisdoktor testét a külvilágtól. E nem hétköznapi védőöltözéknek köszönhető, hogy Nostradamus – noha egész Franciaországot bejárta pestisdoktorként – nem fertőződött meg és így a későbbiekben megírhatta legendássá váló jövendöléseit.
Napjaink Európájában már nincs jelen a pestis vírus, Madagaszkár szigetét viszont mind a mai napig veszélyeztetett területként tartják számon. Kutatók szerint a mai kor embere számára a hajdani pestisjárványok egyetlen pozitívuma, hogy minden tizedik európai immúnis az AIDS vírusára.

 

 

A magyar szürkemarha

Helyünk és sorsunk Európában

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Tömörkény István: Hétről hétre

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Péter László: Szegedi tudósítások

Bogár László - Hálózatok világuralma

Mangalica

Manipulált mértéktelenség

Globális uralmi rend

Szárnyas ételek

Vadételek

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Gyökerek és fények

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Gyilkos vagy humánus gazdaság