Ne épülhessen ártéren pláza!
Az alsózsolcai árvízi károkozás miatt az ügyészség feljelentéskiegészítést rendelt el
2010. július 6. 00:03
Magyar Nemzet
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint további személyi következményei lesznek az M30-as autópálya Miskolc és Felsőzsolca közötti szakaszának építése során történt szabálytalanságoknak. A politikus eközben új jogszabályi környezet megteremtésén dolgozik azért, hogy a jövőben többé ne építhessen senki nagyvízi mederbe még egy „tyúkólat" sem.Nemcsak a főfelügyelőségen, hanem Miskolcon is lesznek személyi következmények - jelentette ki Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára arra utalva, hogy a Felsőzsolca és az M30-as autópálya között fekvő ártereken történt építkezésekkel kapcsolatban vizsgálatokat rendelt el. Ismert, hogy az államtitkár a közelmúltban már leváltotta posztjáról Filotás Ildikót, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség igazgatóját, mert véleménye szerint a főfelügyelőség a helyi szakhatóságot felülbírálva tette lehetővé, hogy a Miskolc melletti nagyvízi mederben áruházak épülhessenek, amelyek megnehezítették, illetve lehetetlenné tették az árvízi védekezést.
A környezetvédelmi államtitkár kérdésünkre kifejtette, alapszabály, hogy ártérre még egy tyúkólat sem lehet építeni, ezért (is) keresi azokat a jogi, szakmai módokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a kérdéses területen az áruházakat lebontassa. Illés megjegyezte: a döntés nem lenne példa nélküli, hiszen néhány éve a horvát hatóságok a szabálytalanul épült nyaralókat könyörtelenül lebontották. A politikus szerint Magyarországon is ebbe az irányba kellene haladni, ám nincsenek illúziói, mert a jogi környezet erre jelenleg nem ad lehetőséget.
Ezért az államtitkár arra törekszik majd, hogy a jogszabályi környezet a jövőben tegye lehetővé a nagyvízi mederben felhúzott épületek lebontását. - Olyan törvényt kell alkotni, ami a nem lakó célú ingatlanok esetében kötelező biztosítás megkötését írná elő, így katasztrófa esetén a biztosító megtérítené a bekövetkezett károkat - tette hozzá.
Illés Zoltán a 21/2006-os kormányrendeletből is kihúzná azt a részt, amely lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy a helyi rendezési terv alapján nagyvízi mederbe is kiadjanak építési engedélyt.
A politikus ugyanakkor az M30-as autópálya elkerülő szakaszához kapcsolódva is vizsgálatot rendelt el, hogy kiderüljön a tervezők, építészirodák felelőssége is. Véleménye szerint ugyanis az említett szakaszon a pályát lábazaton kellett volna elvezetni, hogy alatta a víz szabadon folyhasson.
- Egy 3-5 kilométeres szakaszon a töltés és a gát is hiányzik, ezért arra törekszem, hogy ez minél hamarabb megépüljön - ígérte Illés Zoltán.
Eközben gondatlan közveszélyokozás miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségen Milánkovich Ernő, a felsőzsolcai önkormányzat képviselője. A politikus arra kíváncsi, milyen okok vezettek ahhoz, hogy a Miskolc melletti, hétezer lakosú Felsőzsolcát elöntötte a megáradt Kis-Sajó június elején, aminek következtében százötvennél is több ház omlott össze a településen, és a 2200 ingatlan nyolcvan százaléka sérült meg.
Milánkovich Ernő arról írt beadványában, hogy az árvíz emberi mulasztás eredménye is. Szerinte az M30-as autópálya mellett húzódó ártér beépítése, a sztráda nem megfelelő megépítése, az árvízi védművek kiépítetlensége és a védekezésben tapasztalt hiányosságok felvetik a büntetőjogi felelősség kérdését is.
Milánkovich véleménye egybecseng Illés Zoltánéval, amikor kitér arra is, hogy álláspontja alapján az engedélyek kiadásakor, valamint az árvízi védekezés alatt a különböző hatóságok nem megfelelően és nem szabályszerűen jártak el, ezért jelentősen nagyobb károkat okoztak Felsőzsolca lakosságának, mintha a munkájukat jól végezték volna.
A megyei vádhatóság átadta az ügyet a Miskolci Városi Ügyészségnek, amely feljelentéskiegészítést rendelt el. A Miskolci Városi Ügyészség szóvivője, Martosi György lapunknak elmondta: utasították a megyei rendőrkapitányságot, hogy szerezze be a védekezéssel, kárelhárítással, illetve a kérdéses építkezésekkel kapcsolatos iratokat a szakhatóságoktól. Erre a rendőrségnek 15 napja van, indokolt esetben a határidő újabb 15 nappal meghosszabbítható. Az érdemi munkához az ügyészség csak azt követően foghat hozzá, ha valamennyi irat a rendelkezésére áll.
Ismeretes, hogy Sólyom László államfő Felsőzsolcán tett látogatása alkalmával ugyancsak kiemelte, hogy a jövőben az önkormányzatok a veszélyes helyekre ne adhassanak ki építési engedélyeket. A hamarosan leköszönő köztársasági elnök hangsúlyozta a megelőzés fontosságát, kitért rá, hogy a védművek nem folyamatosan épültek egy-egy folyómeder mentén; és felhívta a figyelmet arra az anomáliára is, hogy a védművek egyes részei állami, míg más szakaszai önkormányzati tulajdonban vannak. Kitért továbbá arra, hogy az árvíz során derült fény rá, „ki a legény a gáton", azaz egyes polgármesterekről bebizonyosodott, hogy gond esetén nem számíthat rájuk településük, képtelenek voltak dönteni, mások viszont a legnagyobb bajban sem mondtak csődöt.
Fehér Attila, Felsőzsolca polgármestere nem vette magára a kijelentést, noha a városban sokan őt is felelősnek kiáltották ki a történtekért. A városban kerengő pletyka szerint azért is dőlt össze annyi épület Felsőzsolcán, mert a városvezető úgy vélte: ha a víz az ő házát elöntötte, öntse el másokét is. Fehér határozottan visszautasította a vádakat, nem érezte magát hibásnak, úgy vélte, még kiépített védvonallal is nehéz lett volna megvédeni a várost.
Érdemes megemlíteni a Vásárhelyi-tervet is, amely ugyan elsősorban a Tisza vízszintjét hivatott csökkenteni árvíz idején, ám a Sajó, a Hernád a Tiszába ömlik, így „szőke" folyónk áradás idején visszaduzzasztja a borsodi folyamokat. - 2004-ben befejezzük a Tisza és mellékfolyói teljes körű árvízvédelmi rendszere megépítését - mondta Medgyessy Péter volt miniszterelnök a szocialisták kampányában még 2002-ben. A kormányfő ígérete azonban a mai napig nem valósult meg, ezért Persányi Miklós volt környezetvédelmi miniszter 2006 augusztusában már úgy nyilatkozott, nagyjából egy évet késnek a Vásárhelyi-terv beruházásai.
A Vásárhelyi-terv azonban azóta is behúzott kézifékkel halad a megvalósulás felé, a beregi, a Szamos-Kraszna-közi, a nagykunsági, a hanyi-tiszasülyi, a cigándi és a tiszaroffi tározók közül csak utóbbi kettő épült meg. - Azon vagyok, hogy újra felgyorsuljon a Vásárhelyi-terv ügye, amely az elmúlt években lelassult - mondta két éve Fodor Gábor, a zöldtárca akkori vezetője a tiszaroffi védőgát átadásakor, ám azóta sem adtak át újabbat.
Érdemes megemlíteni ugyanakkor, hogy az Orbán-kormány alatt 203 kilométer töltés épült.
