www.ujszeged.hu
2024. Jégbontó Hava (Február) 27.-e - Győző, Viktor, Edina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo


Nem szabad elkapkodni az euró bevezetését - az észtek szerint

Észtország minden forrást megmozgatva és nem spórolva az erőfeszítésekkel igyekszik megfelelni a maastrichti előírásoknak, hogy 2011-ben végre bevezethesse az eurót. A napilap nem feltétlenül ért ezzel egyet, és arra inti a kormányzatot, hogy ügyeljen: nehogy túlságosan függő helyzetbe kerüljön az Uniótól.

Az Európai Központi Bank sohasem csinált titkot abból, milyen feltételei vannak, hogy egy ország az eurózónához csatlakozzék; ezeket a feltételeket nem túlzás eléggé diktatórikus elvárásoknak nevezni. E magatartásban az a kétely rejtőzik, mellyel Európa a keleti tagországokat szemléli, elvitatva tőlük képességeiket egy-egy független döntés meghozatalát és az önálló cselekvést illetően. Nem is beszélve az intellektuális képességekről, melyek mindehhez szükséges. Európa az új tagországoktól azt várja, hogy minden javaslatukra bólintsanak rá, ha azt akarják, hogy eurójuk legyen. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy elsősorban a politikai elitek és a gazdasági élet gurui szeretnék minél előbb a közös valutát, az utca embere már sokkal kevésbé, hisz retteg attól, hogy az jelentősen megemeli majd az árakat. És senki sincs, aki egyelőre mérvadó cáfolatot adott volna e félelemre. A legjobb lett volna már a legelején, 1992-ben bevezetni az eurót, a semmiből indulva, mindenki számára egyenlő módon egy 150 eurós kezdő csomagot biztosítva – állapítja meg a lap.

(Őhtuleht, Glóbusz)
2009. dec.

 

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Ehető virágok

Kecske ételek

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Kenyér és Bor

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Magyarország felszámolása

Péter László: Szegedi seregszámla

A leves hazudik

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Tóth Béla

A tudás még nem bölcsesség

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Lakomakönyv