2024-12-12 - KOSZTOLÁNYI DEZSŐ – TÉLI ALKONY

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ – TÉLI ALKONY

Aranylanak a halvány ablakok…       
Küzd a sugár a hamvazó sötéttel,     
fönn a tetőn sok vén kémény pöfékel,   
a hósík messze selymesen ragyog.

Beszélget a kályhánál a család, 
      a téli alkony nesztelen leszállott. 
                  Mint áldozásra készülő leányok,                                                                                                                           
                             csipkés ruhába állanak a fák.

A hazatérő félve, csöndesen lép,                                                                                                                           
       retteg zavarni az út szűzi csendjét,                                         
            az ébredő nesz álmos, elhaló.

S az ónszín égből, a halk éjszakában                   
     táncolva, zengve és zenélve lágyan,
           fehér rózsákként hull alá a hó.

1907

Kosztolányi Dezső Téli alkony verse a Négy fal között kötet Pasztellek ciklusában jelent meg.
Ez a kötet az emberi magányról festett költői kép. A Téli alkony pedig kiútkeresés e fagyos magányból…

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ – TÉLI ALKONY < Nyisson ide !

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!