2026. Enyészet hava (November) 06.-a - Lénárd, Krisztina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-07-15 - Passuth László 125. szülinapján

Passuth László 125. szülinapján

Áldás (július) hava 15.-én…

1900 Áldás (július) hava 15.-én született Passuth László, magyar író és műfordító Budapesten. 

passuth_hivatalnok.jpg

Passuth Ferenc József, Sáros vármegye főszolgabírája és Éber (Ellenberger) Emánuella Eugénia gyermekeként született. 
Nagybátyja Éber Antal közgazdasági író és politikus volt. 

1901-ben családja Kolozsvárra költözött, középiskoláit is itt végezte. A „Kincses Kolozsvár” termékeny szellemisége, gazdag kulturális
és történelmi öröksége meghatározták mind emberi, mind írói pályáját. Több történelmi regénye helyszínéül is Erdélyt választotta.

Trianon terrora és az oláh kirekesztés nyomán került (1920-ban) Budapestre.
Édesanyja a rákospalotai Villasoron vásárolt házat, Passuth többnyire itt élt a későbbiekben is…

Regényeinek sorát az Eurázia nyitotta meg 1937-ben még az avantgárd jegyében.

Első nagy sikere a Móricz Zsigmond biztatására megelevenedett Esőisten siratja Mexikót regénye volt 1939-ben.
A monumentális, fordulatos és izgalmas mű nemcsak a hazai olvasókat hódította meg,
hanem a világ legkülönbözőbb nyelvterületein közkedvelt olvasmány lett.

Amikor (a kommunista terror fogságából) bő 3 évtizeddel később Passuth végre eljutott Mexikóba, nagy ünneplésben volt része:
úgy fogadták, mint az ősi azték civilizáció legjobb európai ismerőjét.

Úri magyar fölmenői és magas műveltsége miatt a nemzetvesztő kommunisták természetesen üldözték és be is tiltották.
1956 után enyhült a nyomás… újra megjelentek remek írásai…

Rendkívül alapos filológiai fölkészültséggel, igen kifinomult stílusban írt... 

Passuth László szülinapján < Nyisson ide !

Aki pedig inkább a Világtörténelem Nagy Fordulói iránt érdeklődnek, annak érdekes lehet...

A Grünwaldi Csata – Tannenbergi Csata 615. szülinapján... < Lessen ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Péter László: Kálmány Lajos

Tápai Antal : Életutam

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Péter László: Szegedi seregszámla

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Helyünk és sorsunk Európában

George Soros - könyvhirdetés

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Móra Ferenc: Írások Csókáról

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Mé piros a gólya csőre?

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Péter László: 14 írás József Attiláról

A magyar szürkemarha

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.