2026. Enyészet hava (November) 06.-a - Lénárd, Krisztina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2026-08-30 - Reményik Sándor születése napján

Reményik Sándor születése napján

Aranyasszony (augusztus) hava 30.-án köszöntjük a Magyar Mennyekben…
Reményik Sándorunkat a szülinapján…

Reményik Sándor Kolozsvár szülötte és Kolozsvár halottja (1890 augusztus 30. – 1941 október 24.)
feledhetetlen költőnk, a két világháború közötti megszállt Erdély magyar irodalmának kiemelkedő alakja.

Az életében több díjjal és elismeréssel is kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig ismeretlen volt,
mert módszeresen elhallgatott volt az antimagyar Magyarországon.

Hazafias költészetét 1945 után a kirekesztők – nemzetellenes politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték
a magyar irodalomból. Ma is mellőzött és agyonhallgatott… mert Magyar !!!
De itt az idő, hogy ledöntsük a hallgatás falát !
Olvassuk és szavaljuk Őt !!!

Édesapja neves és vagyonos építészmérnök volt, a Kolozsvári Iparos-Egylet elnöke, az evangélikus község gondnoka.
Reményik Sándor középiskoláit Kolozsváron végezte, itt kezdte jogi tanulmányait is, de szembetegsége miatt nem fejezte be. Hivatalt nem vállalt, örökségéből és az irodalmi tevékenységéből élt.

A KÖLTŐ A LELKEK ÉPÍTÉSZE – VALLOTTA …

Reményik Sándor – Nagy István festménye (1932 tájáról)

Első kötetei : Mindhalálig (1918); Végvári versek (1918–1921. 1921).
E versei már korán népszerűséget biztosítottak számára. Lírája az 1920-as évekre forrott ki. Ekkorra versei az Erdélyiséget,
a transzszilvanizmust tükrözik, erőteljesen érződik a költő humanista fölfogása. Alapításától, 1921-től főszerkesztője volt a Pásztortűz folyóiratnak.
Versei bővelkednek a természeti képekben, költészete nyitott bölcseleti kérdésekre, ott bújkál benne a móka is mindenütt.
Verseiben nagyon fontos szerepet játszik a jelképesség hellénkedőn a szümbolizmus.
A Gondolatok a költészetről (Arad, 1926) tanulmánya a költői hivatás kérdéseit fejtegeti.

Költészetét 1940-ben Corvin-lánccal ismerték el.
Verseit angol, cseh, francia, lengyel, német, olasz, oláh (rómán), svéd és tót (szlovák) nyelvre is lefordították…

REMÉNYIK SÁNDOR: VÉGRENDELET

Fáradtságom adom az esti árnynak,
Színeimet vissza a szivárványnak.

Megnyugvásom a tiszta, csöndes égnek,
Mosolygásom az őszi verőfénynek.

Sok sötét titkom rábízom a szélre,
Semmit se várva és semmit se kérve.

Kik üldöztek át tüskén, vad bozóton :
Kétségeim az örvényekbe szórom.

A holtom után ne keressetek,
Leszek sehol – és mindenütt leszek.

Hááát… Itt is Ő van …

Hűvösvölgyi Ildikó, aki Benőcz Kata klasszikus gitárművész társaságában gyakran adja elő Reményik Sándor verseit,
egyenesen úgy fogalmaz, hogy számára…

REMÉNYIK VERSEIT SZAVALNI OLYAN, MINT EGY GYÓNÁS…

Reményik Sándor születése napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Juhételek

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Manipulált mértéktelenség

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

10 nap az Iszlám Államban

Péter László: József Attila Szegeden

A magyar szürkemarha

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Írások a Nagyárvízról

Bogár László : Bokros újratöltve

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Globális uralmi rend

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Bogár László : Örvényben

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista