2026. Enyészet hava (November) 07.-e - Rezső, Ernő neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2026-09-05 - Észak-Erdély hazatér !

Észak-Erdély hazatér !

1940 szeptember 5.-én kezdődött meg Észak-Erdély fölszabadítása, amelynek során Honvédségünk néhány nap alatt visszafoglalta a Trianon terrora nyomán elve(sze)tt Erdély északi részét…  

A magyar királyi honvédség zenekara : Erdély induló

Ezt ma minden magyar gyermeknek a szüleivel zengenie kell ! Vagy ne lennének már magyarok ?!

Az 1938 november 2.-án az Első Bécsi Döntés visszaadta a Fölvidék („Szlovákia”) csaknem kizárólag magyarok lakta, déli részét,
majd 1939 márciusában – Csehszlovákia megszűnése után – a Honvédség fölszabadította Kárpátalját is.

Az 1940 augusztus 30.-án kihirdetett második bécsi döntés pedig újra Magyarországnak ítélte végre Észak-Erdélyt. Dél-Erdély viszont sanyarú oláj, móc megszállás alatt maradt. Ott a zsidókat is mind lemészárolták a mócok Antonescu módijára. Dél-Erdélyben nincsen ma még antiszemitizmus sem, hiszen a házukból a zsidókat kigyilkoló móc oláhok egy zsidót se hagytak. Ma oláh utódaik benne laknak a házaikban. Mi mentettük a maradékot, míg a németek meg nem szálltak… Na erről is hallgatnak a történelemkönyvek… 

A Teleki Pál vezette – 1939 februárjában hivatalba lépett – kormány a második világháború kitörése után hiába igyekezett a „fegyveres semlegesség” politikáját követni, külpolitikai szempontból kénytelen volt egyre szorosabban elköteleződni el Németország mellett, újabb és újabb engedményekre kényszerült. Hiszen az antant arcátlanságát, trianon terrorát és a kisantant fosztogató garázdálkodását csak az olasz-német tengely ellensúlyozta, így országunk csatlakozott a tengelyhatalmi szerződésekhez.

De lássuk a Hazatérést!

A második bécsi döntés nyomán létrejött területváltozás, sárgával jelölve a hazatérő magyar területeket.

A második bécsi döntés (augusztus 30.) értelmében a magyar haderő egységei Nagyszalonta térségében átlépik a 22 évig megszálló Oláh (Román) Királyság határát és megkezdik Észak-Erdély visszavételét…

Horthy Miklós Kormányzónk bevonulása a fölszabadító Magyar Seregünk élén Szatmárnémetibe 1940 szeptember 5.-én

A KIREKESZTŐK, AZ ANTIMAGYAROK MINDEN FRONTON TÁMADNAK…
A LEGJOBB ERDÉLY-INDULÓ FILMJÉT IS ELTÜNTETTÉK AZ INTERNÁCI ÖNCSÖVEZŐRŐL…

https://www.youtube.com/watch?v=Ns3eBnV2ouU

ERDÉLY INDULÓ – A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG ZENEKARA (EREDETI SZÖVEGGEL)

De itt eggy gyöngébb fölbontású változat helyett eggy összefoglaló :

Elhangzott a szó, zeng az induló!
Győztesek megint: régi zászlaink.
Nézd a gúnyhatár
Széttiporva már!
Várnak újra mind, ősi bérceink!

Édes Erdély itt vagyunk!
Érted élünk és halunk.
Győz a szittya fergeteg: a rohanó sereg.

Észak-Erdély hazatér !

Akit pedig ez nem érdekel, annak ím :

Zsivió – a horvát ná(r)cizmus < Nyisson ide !

Előkelő nászünnepre utazott nemrégiben egy nagyváradi társaság. Eszéken volt ez a nászünnep. Azaz dehogyis Eszéken, Osjeken. Osjek inkarnátus horvát város. Pedig a szélen van, egészen közel a magyar vonalhoz. Egy régi magyar vármegye főhelye s lakosságának tekintélyes kontingense magyar. De Osjek horvát mégis. Olyan horvát, hogy szinte büdös a horvátságtól. Olyan horvát, hogy pirultam a magyar gyöngeség miatt. Pedig hozzászoktam, hogy a fajtámért pirulni kelljen, s régen nem is pirulok miatta.





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Péter László: 14 írás József Attiláról

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

A hű folyó

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Péter László: Szegedi tudósítások

Péter László: Szegedi számadás

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Kilófaló finomságok

A magyar szürkemarha

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán