2026. Enyészet hava (November) 06.-a - Lénárd, Krisztina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2026-09-17 - Madách Sztregován

Madách Sztregován

Föld (szeptember) hava 17.-én… éppen e napon…

Madách Sztregován

… Vihar után, örök boruban
Nem is lesz több fény soha tán –
Ül térdig porban és hamuban,
Egyetlen társa a magány.
Magyar magány, világmagány, haj,
Igen bolondul forrt a must,
Véres szüret után nagy árnyak.
Kísértetek. Bort, famulus !

Bort, famulus. Bitang az eszme,
Fejedre nőnek a gazok,
Kik indultak veled repesve
Köszönteni az új napot !
Vörös vagy zöld: rongy lesz a zászló,
Az Igazság bukik vele
És arra jó, hogy számadáskor
Bunkó legyen törött nyele !

Bort, famulus ! Voltak bolondok,
Kik halni tudtak ostobán,
De az okos gaz úgy tolongott,
Hogy révbe ért későn, korán.
Bort, famulus ! Vivát az ember,
Ki egyre küzd, mindig veszít
És éljen Éva is, a némber,
Bár forró jege nem hevít.

Mély börtönömben megtanultam,
Hogy mennyit ér a szűk világ,
Nem szebb jövendő forr a mustban,
Csak fejfájós mámor. Vivát !
Be van fejezve már a művem,
Tapsoljon néki, aki tud.
Sokat hevültem, míg lehűltem,
Bort, famulus ! Nincs más kiut !

Juhász Gyula, 1922

Gyalunk e költeménye először a Magyarság 1922 Föld (szeptember) hava 17.-i számában jelent meg…
Azután a Pásztortűz 1923 január 28.-ai számában (97.o.), majd a Testamentom (1925) kötetben (13-14.o.)

és a Hárfa (1929) kötetben is, végül a Szegedi Szemle 1929 július 1.-ei számában jelent meg.

Péter László hívta föl a figyelmünket rá, hogy 13-16. sorhoz érdemes Költőnk alábbi mondását is idéznünk 1925-ből : 
„A kalandor nem a zászló színét nézi, hanem a nyelét.”

A Madáchok 1430-tól bírták Sztregovát. Itt élt a Madáchok sztregovai ága.
Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (1823-1864) a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Alsósztregován született és ott is halt meg… mindössze 41 évesen…

Madách Imre – Morelli Gusztáv fametszete

Gyalunk bizonyára azt is rokonlelkűség gyanánt élte meg, hogy Ő is (rövid megszakításokkal) mindvégig helyhűn abban a Városban élt és halt, ahol született…

Az igen művelt és több nyelven (ógörögül, latinul, németül, franciául, angolul, tótul) is tudó Madách a klasszikusokat és kora irodalmát is jól ismerte.
Fő műve Az ember tragédiája, a magyar drámairodalom egyik legremekebb darabja.

Zichy Mihály : Az ember tragédiája

Több nyelvre is lefordították. Török Pál (legtovább élt) ludovikás tüzértisztünk mesélte, hogy az életét is Madách-nak és az Az ember tragédiájának köszönheti, mert a (szovjet) hadifogoly táborban egy orosz női őre azt mondotta, ez a legszebb mű, amit valaha olvasott… így a szokottnál többet enni is adott… Az ifjú orosz asszony pedig magyarul idézett Az ember tragédiájából…
Ma már e kultúrfölényt elképzelni is mámorító…

Madách Sztregován < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Tápai Antal : Életutam

Péter László: Néprajz, népműveltség

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Péter László: Kálmány Lajos

Kenyér és Bor

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Magyarország, a vonakodó csatlós

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Helyünk és sorsunk Európában

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira