2026-09-26 - Jókai Mór – A fehér rózsája

Jókai Mór – A fehér rózsája

Jókai Mór több török tárgyú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa … 1854-ből

Majd a második kiadás már mint irányregény 8 év múltán a Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda gondozásában 1862-ből …

Halil Patrona és keresztény szerelme, Gül-Bejáze azaz a Fehér Rózsa szerelmének mesésen fordulatos története mögött valódi történelmi események állnak. Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki Bazár bátor boltosából, a Zsibárusból rendkívüli képességei meg a kedvező(?) események összejátszása révén eggy hatalmas fölkelés népvezére lett. Halil Patrona meg akarta újítani az alaposan elkorhadt szervezetű Oszmán Birodalmat (Törökországot). Ezt a történelmi eseményt fölidézve és kiszínezve a hiteles török és oszmán-muhammedán szokásokkal, mesés mozzanatokkal Jókai teremtett eggy gyönyörűszép, kisregényt. A fehér rózsa egyszerre keleti színekből, hangulatokból szőtt mese és bátorságról példázó, fölemelő hőstörténet is.

Azután eggy gyönyörű kép(let)es szecessziós kiadásban … képletesen Fehér Rózsákkal…

Azóta több kiadást is megért…

Ez utóbbi puhakötésű kis könyvecskét magam is olvastam még általános iskolás kisdiákként, saját önszántamból …

Idén elkezdtem a török kincseit, régies szavait kigyűlyteni és rendre, mai képpességeim szerint elemezni meg értelmezni is …

E munkának eredménye az alább ajánlott olvasmányok sora…

Jókai Mór 1851 és 1853 között megírta az Erdély aranykora, A kétszarvú ember, majd a Törökvilág Magyarországon regényeit,
amelyekben összeforr a magyar meg a török múlt …

1953-ban megemlékező cikket írt Halil Patróna‘ról meg a mozgalmáról.
Ugyanez évben egymás után megírta A fehér rózsa majd A janicsárok végnapjai regényét is.
Ezek után a történelmi korrajzát Török mozgalmak 1733-ban címen.
Mindezeket eggy kötetben (lenne) érdemes ma megjelentetni, szorgosan képesítve meg gyökjegyzetesítve az értelmezés kedvéért … (Sz.)

A A fehér rózsa‘t kötötték már töketlenül-kötetlenül teljesen oda nem illő más írásokkal is …

Utóbb már bölcsebb párosításban is sikerült…

Bár értelmetlenül fordított sorrendben …
Szinte értelmezhetetlen, hogy a két kisregényt hogy lehetett fordított időrendbe rakni …

A janicsárok végnapjai

Az 1850-es években Aranyhoz, Keményhez, Tompához hasonlóan Jókai is szívesen fordult történelmi témákhoz, s közülük előszeretettel a török időkhöz. A janicsárok végnapjai 1854-ben jelent meg folytatásokban a Délibáb lapban, majd eggyben könyv alakban, először két részben, melyek közül az első A balkáni harc címet viselte. Hősei görögök, törökök, albánok; a cselekmény 1818-ban kezdődik, némely előzményei föllelhetők A fehér rózsa című regényben. A lázadó janicsárok Ali Petelenti vezetésével meg akarják buktatni II. Mahmud szultánt, de az Behram nevű hadvezére segítségével letöri a lázadást. Az ütközetben kétezer megszállott janicsár pusztul el. A regény tele van vadromantikus hatásokkal, ez a szélsőséges francia romantika hatására vall, és talán Byronéra, akit ez időben Arany is követett a Katalinban, és másutt. Szélsőségek, különcségek jellemzik a hősöket és a szituációkat. Hárem, szex és párbaj, várostrom jelenetei váltogatják egymást. A romantikus stíluseszközök túlhajtása itt a korszak lidércességére, elviselhetetlen kisszerűségére utal, olykor az ironikus rájátszás, és megjátszás technikájával, tüneményes magyar nyelven.

A fehér rózsa

A hitvesi szeretet apotheózisának és fölmagasztalásának regénye A fehér rózsa. A török tárgyú Jókai művek közül való, a Janicsárok végnapjaival áll laza ciklikus kapcsolatban. Cselekménye az 1730-as orosz-török háború idején játszódik, és oroszellenes célzásaival a szabadságharc leverése után aktuális irányregényként olvasták. Halil Patrona janicsárvezér és Gül-Bejáze tragikus szerelme, különösen az asszonyi hűség és áldozatosság motivuma a korszak romantikus kelet-kultuszának azt az oldalát is kidomborítja, hogy Európa az ösztönösebb, érzelmesebb, kalandosabb élet utáni vágyának keresett félig-meddig képzelt egzotikus lelki tájat.

Itt az idő A fehér rózsa megújulására !

A legigényesebb borító megidézésével…

Jókai Janicsár-könyve (Sz.)

Az új, mai és illendő kötetben az 1953-as Halil Patróna‘ra emlékező cikket meg A fehér rózsa‘t és a Török mozgalmak 1733-ban történelmi korrajzát majd A janicsárok végnapjai regényét érdemes eggybe kötni. (Amennyiben egyéb ilyen török tárgyú írása is kallódik, azt is !)
A megjelentetés alapkövetelménye ma a szorgosan képesítés és gyökjegyzetesítés a kései olvasó biztos(abb) értelmezése kedvéért … (Sz.)

Jókai Mór – A fehér rózsája < Nyisson ide !

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!