2026. Enyészet hava (November) 06.-a - Lénárd, Krisztina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2026-10-17 - Eger Diadala napján - A Magyar Nők Napján

Eger Diadala napja... A Magyar Nők Napja !

Ha már ünnepelni szeretnénk Magyar Lányainkat meg Asszonyainkat, hát ez a mai nap lehet méltán a Magyar Nők Napja !!! 
Chicago-i szövőnőtüntetés kommunista visszhangzása helyett itt a Magyar Nők Napja !!!

Mag (október) hava 17.-én
1552-ben e napon zajlott Eger ostromának utolsó napja.

Előzményül ajánlott: Szolnok eleste

Csaknam másfél hónappal azelőtt, 1552 szeptember 9.-én kezdődött Eger várának ostroma. Erős tüzérségi tűzzel igyekeztek rést ütni a falakon…

Egör várának átépítése 1552-ig

Egy fél évszázaddal későbbi korabeli rajzon…

Georg Hoefnagel : Eger vára egy török portya visszaverése közben.
A várost 1617-es állapota szerint ábrázolja e kép, bár a tornyon olvasható dátum 1588.

Eger vár ostroma 1552-ben a Földbástya, a Bolyki-torony és a Bebek-bástya valamint az Ó-kapu lövetésével kezdődött…

1552-ben Mag (október) hava 17.-én zajlott Eger ostromának utolsó napja. Ezen a napon vonult el a török haderő a vár falai alól, amelyet a körülbelül 2000 főnyi védő a hússzoros túlerővel szemben 38 napig hősiesen és sikerrel védelmezett…

Ez a nap a Magyar Honleányok napja is… mert az elesett férfiak helyébe az asszonyaik és lányaik léptek… hogy az utolsó magyar védvár Eger falait Oszmán vad népétől és a muzulmán terrortól megvédjék…

Székely Bertalan : Egri nők, 1867
(Olaj, vászon, 226,5×176,5 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)

Bár ma volnának ilyen Lányaink meg Asszonyaink ! Itt az ideje fölnőniük feledett ősanyáikhoz !!!

Ha már ünnepelni szeretnénk Magyar Lányainkat meg Asszonyainkat, hát ez a mai nap lehet méltán a Magyar Nők Napja !!! Chicago-i szövőnőtüntetés helyett itt a Magyar Nők Napja !!!

Székely Bertalan remekbe szabott festménye akár a jövendő Nők Napják jel-képe is lehet !!!
Fönnmaradt e képnek több vázlata is…

Talán ez még elemibb nő-erő… de itt a végleges kép előrajza is…

Ajánlott olvasmány : Az Egri Nők Székely Bertalan festményein…

A korabeli legendás lantos is megénekelte és dala máig is fönnmaradt – Tinódi Lantos Sebestyén: Egör vár viadaljáról való ének (1553) OSZK, Egri historiának summája (1553) OSZK

Gárdonyi Géza 1899-től előbb folyóirat-folytatásokban fölbukkanó, majd 1901-ben könyvben is megjelent regénye az Egri csillagok, amelynek története a valóságos 1552. évi Egri Ostrom előzményeinek meg eseményeinek történetét dolgozza föl:

E remek regényt meg is filmesítették… 1968-ban – az akkori hős színészeinkkel…

Az Egri csillagok digitálisan felújítva – Ajánlott ma este az Egri csillagok filmje mindenkinek !

Az Egri Csillagok 1968-as filmjénél jobbat alkotni, de még álmodni a ma csökött színészeinek meg rendezőinek és persze a mindennapi anyámasszonykatonáknak azóta sem sikerült…

Szerény(telen)ségem ugyan (a belterjesen kirekesztő libernyák homokozóban) nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra (talán éppen azért mert örökkön lángoló hazafiságomban is álmodtam), de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már az új Egri csillagokat is… Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint magam tehettem volna…

Hőseinkre emlékezve… Várjuk a Szebb Jövőt !

Dobó István, „a kereszténység Herkulese”

Eger Diadala napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

10 nap az Iszlám Államban

A leves hazudik

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Ehető virágok

Varga András: A régi Szeged

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Bioételek gabonából

Tóth Béla: In prigione

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Dankó Pista

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Lengyel András: A „másik” Móra