2026-10-18 - Dugonics András születése napján ... Ipolyi örökén ...

Dugonics András születése napján

Mag (október) hava 18.-án…

1740-ben e napon született Szegeden Dugonics András.

Dugonics András születése napján érdemes elmerengenünk az Ő szellemi örökségén…

Érdemes elgondolkodnunk rajta, miféle értelmiség és milyen szellemi légkör jellemezte Hazánkat bő kétszáz esztendeje, és milyen ma ?

A dalmát kereskedő család sarja kegyesrendi paptanárként a mathematika egyetemi tanára lett Nagyszombatban, majd a Budára költözött egyetem rektora.

Dugonics, a nyelvtisztász (purista) nyelvművelő tömérdek egyéb között a „kör” meg „derékszög” szavaink megalkotója…
Bővebben itt: Dugonics András Szeged szülötte, a Budai Egyetem rektora

A szülőháza helyén álló Dugonics iskolát Szeged balvezetése bezáratta, majd eladta…

Dugonics András Szeged szülötte, a szegedi városi kapitány fia,
1788-tól a Budai Egyetem első rektora.

Irodalmi tevékenységét jónéhány pályatársa értetlenséggel fogadta, mint Kazinczy Ferenc is, aki elnyírta Berzsenyi becsvágyát is… Dugonicsra azonban ez nem volt fékező hatással…
Amint irodalmi, úgy számtani (mathematikai) munkássága is kiváltotta a kortársai és az utókor bírálatát is… hiszen a szerencsétlenek nem értették (meg) Őt… a maiak sem értik… hiszen ha értenék, oktatnák !!!

Piarista szerzetesként lett író és egyetemi tanár az első valódi magyar regény, az Etelka írója. A mű, melyet lábjegyzetek sokasága kísér, különös elegye a regénynek és a történelmi tanulmánynak. A honfoglalás-kori magyarság szokásaival, és életével olyan magyarságképet állít olvasói elé, amelynek alapja a nyelvi, kulturális közösség. Dugonics e művét nem pusztán II. József nyelvrendeletére válaszként készítette. Nem szerepelt céljai között a nemzeti indulathullám meglovaglása, az olcsó népszerűségre való törekvés sem :

Dugonics a nyelvújító mozgalom gyökeres (radikális) alakja volt, aki a végletekig kerülte az idegen – a nem magyar – szavak használatát. Közmondásosá lett, hogy az egyetlen „somma” (összeg) szón kívül művében nincs idegen kifejezés.
Ezt az irányzatot tudálékos deáksággal ma is „purista”-ként emlegetik. Ennek illendőbb magyar megfelelője a „tisztász”, vagy még pontosabban „nyelvtisztász” (Sz.) lehet…

Rendtársa, és életrajzírója, Karácsony Chrysostom Incze ekképp jellemezte : „Termetére nézve magas, tömött, egyenes szálú ember volt. Szép s eleven képének különös díszére szolgált gyönyörű fodros haja. Édesen, de egyszersmind férfiasan hangzó szava, gyors lépése, könnyü mozdulása belső tűzre s nemes indulatra mutattak… Hizelkedésre, alacsonyságra soha nem hajlott. A sok beszédet kerülte, elmésen mulatni szeretett.”

Számtanunk és mértanunk alapszavait is Ő alkotta. Ma nevét sem említik e minőségben…

Pedig legalább számtanórán megemlíthetnék a magyar iskolákban, hogy e tárgy neve is Őtőle származik : számtan, akárcsak a mértan !!! De e többi is: csonka, hasáb, kör, gömb, gyök, henger, sugár, húr, szelet, szög, derékszög, háromszög, jegyzet, egyenlet, bizonyít(ani), természettudomány, természettörvény… végül a véges és végtelen …

Természetesen e szóalkotások ma is tudós vita tárgyát képezhetik. Magam sem tartom a legjobb műszónak a sugár használatát radius értelemben. Mások is tettek kísérletet a magyarítására. Lássuk hát :
radius – Apáczai 1653: félvonás; Molnár 1777: fesztő; Dugonics 1798: sugár; Kerekes 1827: küllő …
E sorban a nekem legjobban tetsző a küllő, utána a fesztő, és csak harmadsorban a dugonicsi sugár …
Ezzel szemben Dugonicsnak remekül eltalált szólkotása a kör, a gömb, a henger, a húr, a szelet, az egyenlet… és a véges meg a végtelen …

Ajánlott olvasmány : Gyimesi István: Dugonics András matematikai munkássága

Bő két évszázad múltán…
Érdemes elgondolkodnunk rajta, mivel is adózhatnánk emlékének ma?

Ünnepelhetnénk Őt… legalább érettségi tételként !

Ünnepelhetnénk ma Őt… karnevállal, népünnepéllyel, első magyar regényünk, az Etelka szereplőinek alakjaival…

Ünnepelhetnénk Őt… azzal, hogy első közmondásgyűlyteményünket, a(z 1820-as kiadású)
MAGYAR PÉLDA BESZÉDEK ÉS JELES MONDÁSOK-at gyermekeink kezébe adjuk…
Így bő 200 év múltán…

Sokoldalú műveltségét ma bármelyik toronyaljas megirígyelhetné…
Persze csak, ha volna hozzá képessége, hogy a minőségi különbséget érzékelje!

Dugonics András születése napján < Nyisson ide !

Méltó utódjának is éppen e napon méltó az ünneplése

Ÿstenünk öreg nevei – Ipolyi Arnold születése napján

Mag (október) hava 18.-án…

1823-ban e napon született (Ipolykeszi) Ipolyi Arnold besztercebányai majd nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, a MTA igazgató tagja. Méltatlanul elfeledett hőse a Magyar Hitnek és az Ősi Magyar Műveltségnek…

Ősvallásunk és a magyar néphit kutatása mellett Ipolyi Arnold nevéhez fűződik a rendszeres műemlékvédelem kiépítése is.

Munkássága igen sokrétű volt. Foglalkozott régészettel, népköltészettel és a népi ipar kérdéseivel, a legmaradandóbbat a művészettörténet tudományában alkotta. 1862-es tanulmányútja során Konsztantinápolyban számos Corvinát fedezett föl Kubinyi Ferenccel és Henszlmann Imrével együtt.

Ipolyi Arnold nevéhez fűződik a rendszeres műemlékvédelem kiépítése, a műemlékek helyrajzi (topografikus) nyilvántartásának bevezetése,
valamint a vidéki múzeumok létesítése is.

1886 február 18.-án nagyváradi püspökké nevezték ki. Július 12.-én foglalta el a Szent László által alapított püspöki széket.
December 2.-án szélütés vetett hirtelen véget sziporkázó, munkás életének. (Bár én lehettem volna az orvosa!)
Gazdag gyűlyteményét, az Ipolyi-gyűlyteményt az államra és az esztergomi Keresztény Múzeumra hagyta. A nagyváradi római katolikus bazilika altemplomában temették el. Sírhelye ma oláh megszállás alatt áll… és mi máig tűrjük… ezt is…

Ajánlott alap-olvasmány: Magyar mythologia. Pest, 1854.

Ebből… éppen csak ízelítőül :

A legfőbb lény neve a magyarban: İsten, így, változatlanul jő az már elő nyelvemlékeinkben (N. E. 1—4 köt. át), a halotti beszédben többször: isten, bécsi és müncheni codexben: istèn, hasonlón a góriban is, ily ékezes, vagy is nyilt è-vel; Kinizsyné imakönyvében: ÿsten [azaz Üsten Sz.], olykor isten.
A vegyes magyar régi iratokb. (u. o. 2. 340) és széltiben más nyelvemlékeinkben is képzők és ragokkal mint: istensÿg [azaz İstensüg vagy İstenség Sz.] st.
A név eredetisége mutatja, hogy az a keresztyén hit felvétele előtt a legfőbb lény elnevezésére szolgált.

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!