2026-11-02 - AZ I. BÉCSI DÖNTÉS NAPJÁN ...

AZ I. BÉCSI DÖNTÉS NAPJÁN – 1938 NOVEMBER 2.-ÁN

Éppen a mai napon történt !

AZ ELSŐ BÉCSI DÖNTÉS ÉVFORDULÓJÁN MINDEN MAGYARNAK EMLÉKEZNIE KELL !

Egy szebb korban nemzeti ünnepet is ülnénk a Dél-Fölvidéken, amely természetesen magyar !
Néhány ezer éve az. Most meg százegynéhány esztendő után az lesz majd megint…
A görögök csaknem félezer évet, a zsidók meg csaknem kétezer évet vártak a saját szabad országukra.
Hát százegynéhányat akár mi is kibirunk… 

Az Igazságnak eljön az ideje. A sorstárs népek – görögök, bolgárok és arabok meg zsidók – bizonyosan gőzerővel támogatnak majd bennünket 
az igazságot szomjazó törekvéseinkben… 

Lássuk csak ! Csehoszlovákia : A soviniszta cseh területéhség által összetákolt ország nemzetiségi viszonyai meglehetősen tót-barát módon
(tót-propagandisztikusan) ábrázolva…

Nem csoda, ha egy ilyen internáci terror által támogatott tákolmány hamar és többször is szétesett…

Itt az ideje, hogy megint szétessenek és végül magyarrá olvadjanak az internáci barmolmányok !

1938 szeptemberében a Müncheni Egyezmény értelmében Németországhoz kerültek a cseh országrészek többségében német lakosságú határvidékei,
azaz a Szudétavidék (29 ezer km², 3,4 millió lakos).

Azután diplomáciai kötélhúzás kezdődött a csaknem 20 éve megszállt magyar Fölvidék hazatéréséért…

„… Oly űr tátong a két delegáció által képviselt álláspont között, hogy annak áthidalását meggyőződésünk szerint ezektől a tárgyalásoktól nem remélhetjük. Ezért a magyar királyi kormány elhatározta, hogy e tárgyalásokat a maga részéről befejezettnek tekinti, és hogy a Csehszlovákiával szemben fennálló területi követeléseinek mielőbbi rendezését a müncheni jegyzőkönyvet aláíró négy nagyhatalomtól kéri.” – Kánya Kálmán

1939 márciusában a maradék Csehszlovákia is darabokra hullott: a cseh országrészeket a németek Cseh–Morva Protektorátus néven bekebelezték
a hitleri Harmadik Birodalomba (49 ezer km², 7 millió 1.). Ugyanakkor német bábállamként megalakult az első Szlovák Köztársaság (39 ezer km²,
1940-ben 2,6 millió lakossal)… A Kárpátalja pedig végre hazatért Magyarországhoz (12 ezer km², 665 ezer lakossal).

1938 november 2.-án az Első Bécsi Döntés Magyarországnak ítélte a Fölvidék déli peremét, Szlovákia és a Kárpátalja döntően magyar lakosságú
déli sávját (12 ezer km², 1,1 millió lakos). 

A cseh terror alól 1939-ben fölszabadult az Észak-Fölvidék is vadonatúj „Szlovákia” néven… persze náci német bábállamként…

A szlovák sovinizmus és fasiszmus nagy virágkorában tombolt a nemzeti tót öntudat. A magyar koronához való ésszerű visszatérés helyett
mennél nagyobb magyar földeket áhítottak kiszakítani maguknak… A mi kitanított tótjaink…

ÉSZAK FELÉ – 1938 – HAZATÉR A DÉL-FELVIDÉK…

Az Első Bécsi Döntés a tót (szlovák) és magyar felek által fölkért két döntőbíró, Ciano gróf olasz és Ribbentrop német külügyminiszter
1938 Enyészet (november) hava 2.-án meghozott döntése volt.

A magyar nemzet szégyene, hogy talján barátunk és jótevőnk, gróf Ciano szobra máig sem áll ! De még utcák sem őrzik a neve hírét, amíg máig népirtó, nemzetsírásó komcsik nevei tolakszanak mindenütt a látkörünkbe… És mi rendkívüli türelemmel tűrjük…
Pl. Budán ZSIGMOND KIRÁLY ÚTJA ma is egy internáci komcsi, Frankel Leó nevén szégyenkezik !!!
Az avítt kommunista utcanevek új keresztelőjénél Galeazzo Ciano neve kell derengjen az Első Bécsi Döntés fényében e napon, minden magyarnak…

A döntést Bécsben, a Felső-Belvedere kastélyban hirdették ki.

A Trianonban elbitorolt területekből 11 927 km² (az utólagos kiigazításokkal 12 012 km²) jutott vissza Magyarországnak, 869 ezer fős lakossággal, amiből 752 ezer fő (86,5%) volt magyar és 117 ezer más nemzetiségű. A döntésnek köszönhetően újra magyar lett Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva, Losonc és Fülek városa…

CSELÉNYI JÓZSEF – MINDENT VISSZA 

MINDENT VISSZA!

Ipolyságon magyar zászló,
De még vár Komárom.
A pozsonyi sétatéri hív,
S a kassai várrom,
Losonc, Rozsnyó, Ungvár népe
Jelszavunkat issza,
Mindent vissza, mindent vissza,
Mindent, mindent vissza.

Vissza a szép Felvidékünk
Minden hegyét, völgyét.
Vissza a dús erdeinknek
Minden egyes tölgyét.
Folyóinkat, melyek vizét
A mi földünk issza!
Mindent vissza, mindent vissza,
Mindent, mindent vissza.

Vág völgyében magyar nóta
Száll a magas égnek,
S a Kárpátok ormain még
Őrtüzeink égnek.
Nyitra, Ipoly, s a kis Hernád
Vize ma még tiszta
De piros lesz, ha nem kapunk
Mindent, mindent vissza!

E korabeli magyar nóta ma minden magyar gyermek alapdala kell hogy legyen ! Hiszen…
Gyáva népnek nincs Hazája !!!

A nóta értékét is visszaadja: Mindent vissza – Legyen úgy, mint régen volt – Cselényi József énekel…

A magyar honvédség november 5. és 10. között vonult be a csehszlovák hadsereg által kiürített területre, ahol mindenütt kitőrő örömmel fogadták fiainkat. 

1938 november 10.-én a Magyar Honvédség bevonul a fölszabadult magyar Losoncra…

Fülek ( németül Fileck, tótul Fiľakovo ) máig is magyar többségű város. Ma egy idegen megszálló országban, a Besztercebányai kerület Losonci járásában, az ethnikai piszkolgatások nyomán is csak negyedényi szlovák kisebbséggel, egy úgynevezett Szlovákiában !!! Helyesebben antimagyar Fasisz-Tótia‘ban… ahol csak 2/3 meri magát magyarnak vallani… bár 3/4-nek az anyanyelve magyar…

AZ I. BÉCSI DÖNTÉS NAPJÁN < Nyisson ide !

Annak, aki a költészetet szomjazza (inkább) ma este is, ím itt van(nak) :

HALOTTAINK < Nyisson ide !

Gyalunk kegyeletteljesen szép költeménye, a :

Halottaink

Távol mezőn és dombon és hegyen
Alusznak ők és sírjuk jeltelen.

És tenger mélyén és sivatagon
És nincs kereszt fölöttük, nincs halom !

Négy anyaszélnek minden tájai
Látták harcolni őket s hullani.

Ily aratásod nem volt s ne legyen,
Öreg Kaszás e földi téreken.

S míg annyi gaz és annyi gyom maradt,
Elvittél sorra szépet, fiatalt.

Húszéves lángészt, férfit, aki ép
És nem pótoltad őket semmiképp.

Két kézzel vágtál rendet s rend helyett
Csak gyász, nyomor és ínség született.

Világunk dísze már világtalan,
A temetők odvában oda van.

Ó mily vetés ez, szörnyű, szent vetés,
Érlelni őket tenger könny kevés !

Özvegyek, árvák, fájdalmas anyák
Vert tábora néz vérzőn, sírva ránk,

A kegyeletnek pisla mécse ég
S betegen virraszt az Emberiség.

Halottaink közt legnagyobb Halott,
Közös Anyánk, Hazánk is ott van, ott !

A dús, a boldog, drága szép haza,
Ma csonka, béna, vérző és kusza.

Nincs e világon annyi koszorú,
Mely eltakarjon, áldott szomorú,

Nincs annyi könny, mely méltón elsirat
És sebeinkre írt ad és vigaszt.

Ne is legyen ! Szót, könnyet már ne ejts,
Magyar, virágod egy, a nefelejts !

És addig nem lesz élet, béke sem,
Míg föl nem támad Ő, győzelmesen !

Halottaink – a Szegedi Hiradó 1922 Enyészet (november) hava 1.-jei számában jelent meg először, majd már csak a Juhász Gyula összes versei kritikai kiadásában 1963-ban olvashatták újra. Akár máig is kallódhatna, ha szorgos szellemek össze nem gereblyézik… Bálint Sándor hívta föl a figyelmét a szerkesztőknek, Péter Lászlónak és Ilia Mihálynak… Gyalunk e remek, mégis kallódó költeményére…

Ha létezik még Magyar Ország, ott a Halottaink-at minden magyar tudja… és e napokban őseire és hőseire emlékezvén családjával, cimboráival – az Igazság nevében és a Föltámadás reményében – büszkén szavalja…

Senki máson… csak Rajtunk múlik ez a Magyar Ország !

Itt pedig álljon a magam ajánlott vágata, amelyet gyermekeink alapkölteményként szavalnak majd…
(Ha 17 helyett csak 14 versszak is, de így ennyivel könnyebb tanulni is !!!)

Halottaink

(Részlet)

Távol mezőn és dombon és hegyen
Alusznak ők és sírjuk jeltelen.

És tenger mélyén és sivatagon
És nincs kereszt fölöttük, nincs halom !

Négy anyaszélnek minden tájai
Látták harcolni őket s hullani.

Ily aratásod nem volt s ne legyen,
Öreg Kaszás e földi tereken.

S míg annyi gaz és annyi gyom maradt,
Elvittél sorra szép, (s) jó fiakat.

Két kézzel vágtál rendet s rend helyett
Csak gyász, nyomor és ínség született.

Világunk dísze már világtalan,
A temetők odvában oda van.

Ó mily vetés ez, szörnyű, szent vetés,
Érlelni őket tenger könny kevés !

A kegyeletnek pisla mécse ég
S betegen virraszt az Emberiség.

Halottaink közt legnagyobb Halott,
Közös Anyánk, Hazánk is ott van, ott !

A dús, a boldog, drága szép Haza,
Ma csonka, béna, vérző és kusza.

Nincs annyi könny, mely méltón elsirat
És sebeinkre írt ad és vigaszt.

Ne is legyen ! Szót, könnyet már ne ejts,
Magyar, virágod egy, a nefelejts !

És addig nem lesz Élet, Béke sem,
Míg föl nem támad Ő, győzelmesen !

A keresztény egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napja‘t. 
Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a Mindenszentek Napja után, amely az üdvözült szent lelkekre emlékezik,
emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is.

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!