2024. Kikelet hava (Március) 28.-a - Gedeon, Johanna neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Irattár

Óvodásokat büntet az önkormányzat?

2005-08-31

Óvodásokat büntet az önkormányzat?
2005. augusztus 31. 01:00


Haág Zalán
Megvonta támogatását az egyházi óvodáktól a baloldali vezetésű szegedi önkormányzat. Az ellenzék diszkriminációról és egyházellenes támadásról beszél, a szülők pedig aláírásgyűjtésbe fogtak.

Szegeden jelenleg két katolikus és egy református óvoda is működik. Kormányzati és önkormányzati ciklusoktól függetlenül Szeged városa kiegészítette az ide járó óvodások normatív támogatását, így ők is ugyanannyit kaptak, amennyit az önkormányzati óvodába járó társaik. Az intézményekkel a város rendszerint öt évre szóló közoktatási megállapodást kötött. Egészen mostanáig. Az MSZP- SZDSZ-es városvezetés ugyanis nem kívánja ezt a továbbiakban meghosszabbítani. A rendszerváltás óta nem volt erre példa.
Már tavaly decemberben pletykák keltek szárnyra városszerte az önkormányzat szándékáról. Hivatalosan azonban az érintettekkel ekkor még nem közöltek semmit. Jelzésértékű volt ugyanakkor, hogy a lejáró szerződést nem öt évre, csak a tanév végéig hosszabbították meg. Révész Mihály, az önkormányzat oktatási bizottságának szocialista elnöke hívta egyeztetésre a három egyházi óvoda, illetve a hasonló cipőben járó MÁV alapítványi óvoda vezetőit. Révész ekkor közölte: a városi óvodák is el tudják látni azokat a feladatokat, amelyeket az említett intézmények. A közoktatási megállapodást azonban mégis meghosszabbították, de csak a tanév végéig. Ezt azzal indokolták, hogy ezentúl nem naptári években, hanem oktatási ciklusokban gondolkodnak.
Február végén azután Kozma József MSZP-s alpolgármester újabb egyeztetést kezdeményezett. Az egyházi óvodák vezetőivel való találkozásakor közölte: Szeged városa továbbra is fenntartja a megállapodást az érintett intézményekkel, de csak akkor, ha azok speciális többletfeladatot is vállalnak, mint például a részképesség-zavaros, illetve autista gyermekek befogadása, nevelése. Bartha Tibor, a Clarisseum Református Óvoda vezetője válaszul közölte a szocialista politikussal: a református egyház már február 14-én kelt levelében jelezte, hogy nyitott erre, és szívesen vállalja a pluszfeladatokat. Levelüket azonban válaszra sem méltatták, majd májusban hirtelen közölték a három egyházi és az említett alapítványi óvodával: a továbbiakban nem fogják meghosszabbítani velük a szerződést, tehát a várostól nem számíthatnak anyagi forrásokra. Az oktatási bizottság ülésén Révész Mihály közölte: a város ötven másik óvodájában jut elég hely minden gyereknek.
Az érintett szülők hatalmas felháborodással fogadták a döntést. Városszerte aláírásgyűjtésbe fogtak, s már több ezer polgár tiltakozott nevét vállalva az általa diszkriminatívnak ítélt intézkedés ellen. Aláírásgyűjtő ívükön a szülők így fogalmaznak: „Tiltakozunk, hogy a város állandóan pénzügyi nehézségekre hivatkozik, miközben például a repülőtér ürgementesítésére 184 ezer forintot költött ürgénként, amely összeg pontosan egyezik azon összeggel, amely összeget a város a Clarisseum Református Óvoda százhúsz gyermekére költött havonta." Farkasné Pocsai Blanka, a Fidesz képviselője a megállapodás meghosszabbítása mellett érvel, hiszen az MSZP-SZDSZ-koalíció lépése szerinte sérti az esélyegyenlőséget, másrészt az így megspórolt összeg elenyésző a város 60 milliárd forintos költségvetéséhez képest. Hasonlóképpen fogalmaz a kereszténydemokrata Kalmár Ferenc is, aki azonban egy folyamat részének tekinti az esetet. A városatya úgy véli: az ügy annak az egyházellenes támadássorozatnak a része, amelyet az MSZP és az SZDSZ 2002-es hatalomra kerülése óta következetesen folytat.
A tények, úgy tűnik, Kalmár szavait támasztják alá. A város a közelmúltban az Újszegedi Római Katolikus Egyházközséggel került komoly vitába, mivel a plébános kifogásolta az itteni strand élményfürdővé alakításával megnövekedő forgalmat és zajhatásokat, ezek ugyanis zavarják a strand tőszomszédságában lévő plébánián folyó munkát. Ám a városvezetés nem ítélte szükségesnek az egyeztetést, és csak a növekvő tiltakozások hatására ült tárgyalóasztalhoz az egyház képviselőjével. A reformátusokkal még inkább elmérgesedett a városvezetés viszonya. A református egyház tulajdonában áll ugyanis a szegedi Kálvin tér, ahol templomuk, parókiájuk, számos oktatási, nevelési helyiségük is helyet kap. Amikor a téren is áthaladó kerékpárút megépítése érdekében pályázatot nyújtott be Szeged az EU-hoz, a város felkérte az egyházat mint tulajdonost a közreműködésre, elismerve azt, hogy őket illeti meg a tér. Amikor azonban az egyház felszólította a várost, hogy fizesse ki a téren lévő parkolóhelyek után járó bevételnek az egyházra mint tulajdonosra eső részét, a város pert indított a Kálvin tér tulajdonjogát vitatva. Bár első fokon a református egyház győzött, az önkormányzat élt a fellebbezés jogával, így újabb hónapokba telhet, mire pont kerül az ügy végére.
Az egyik, neve elhallgatását kérő szülő szerint az is csípheti a városvezetők szemét, hogy az egyházi óvodákba nagy a túljelentkezés. A százhúsz gyermeket befogadó Clarisseumba idén 30 helyre 67-en jelentkeztek, miközben az önkormányzati óvodák gyermekhiánnyal küzdenek, és csoportösszevonásokkal kell szembenézniük. Sok szülő gondolja tehát úgy, hogy szükség van olyan intézményekre, ahol gyermekeik lelki és hitéleti nevelését is feladatul tűzik ki. Az önkormányzati döntés miatt azonban önkéntes gyűjtés indult a gyülekezetekben azért, hogy továbbra is változatlan színvonalon folyhasson a három intézmény több száz gyermekének ellátása, nevelése, annak ellenére, hogy a támogatás megvonása miatt az oda felvettekre szeptembertől havonta kétezer forinttal kevesebb pénz jut, mint az ezt megelőző években.

Forrás: Magyar Nemzet

 

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Lakomakönyv

Varga András: A régi Szeged

Kenyér és Bor

Kilófaló sütemények

Magyarország, a vonakodó csatlós

Balázs Imre: Béketelep története

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Harmatszedés égi mezőkön

Helyünk és sorsunk Európában

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Globális uralmi rend

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Kecske ételek

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák