2024. Kikelet hava (Március) 29.-e - Auguszta, Bertold neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Irattár

Szeged egykori képét meghatározó hírárudáinak újjáteremtése ( egyéni képviselői indítvány)

2003-04-30

Szeged, Megyei Jogú Város Közgyűlése

Önálló képviselõi indítvány, javaslat 

Tárgy: Szeged egykori képét meghatározó hírárudáinak újjáteremtése

Dr Szabó László


Tisztelt Közgyûlés!


Szeged város hírárudáinak mára már csak egyetlen hírmondója maradt, az újszegedi liget sétányán árválkodva lepusztultan, koldús magányában. Újszeged jeles helytörténésze, Bátyai Gitta, szebb idõket látott sorsáról több ízben írt, és nemrégiben megjelent „Újszegedi mozaikok" könyvének címlapjául is választotta. 1906-ban született az ötlet, miszerint - „két legyet ütve egy csapásra" - a hirdetõ oszlopokat zömökebbé téve, azok belsejében trafikot nyitnak. Az 1906. Évi tervek nyomán 1907-ben létrejött a város legkülönbözõbb pontjain a - város fél évszázadra egyik jelképévé lett - kettõscélú szerkezet, 36 õrhelyén szolgálva a város polgárainak igényeit. Akkoriban a város befektetése valamivel kevesebb, mint 20 év alatt megtérült a bérleti díjakból.

Az utolsó ilyen - még álló - építményt Kiss Lajos korábbi városi fõépítészünk az akkori - és azóta megszûnt - „város szépészeti alap"-ból 1989-ben, a Városgondnoksággal, csaknem eredeti pompájában fölújíttatta. Üzemeltetõ, azaz gazda híján azonban újra ebek harmincadjára jutott. Jelen korunk - az EU csatlakozás által is támogatott - követelményeinek megfelelõen mûködtetõként idegenforgalmi és természetvédelmi információs kioszk ígérkezik a legalkalmasabbnak. A liget szomszédságában található Bálint Sándor Mûvelõdési házban mûködõ Újszegedi Társaskör tûzte legfõbb céljai közé e hamisítatlan szegedi hagyomány-érték megmentését és lehetõség szerint - a liget forgalmas sarkain buszjegyárudaként - újak teremtését. E civil szervezet aktív tagja, Kiss Lajos, területi fõépítész fölkérte Ozsváthné Csegezi Mónika mûemlékvédelmi szakmérnököt a hajdani emlékek össszegyûjtésére és a tervek elkészítésére. E munka kivonatolt eredményét olvashatjuk a képes mellékletben.

A késõbbi szóval „híráruda", vagy „szögedi oktogon" jelzõvel is illetett alkotmányok mára teljesen eltûntek, pedig szükség bizonyosan lenne rájuk. A levitézlett hirdetõ oszlopoknál mindenképpen ízlésesebb és tartalmával (pl. buszjegy-, vagy parkolójegy árudaként) hasznosabb lehet. Az illetlen és illegális plakátragasztásnak is elejét, avagy helyét vehetnénk újjáteremtésükkel. A mai kor igényeihez igazodva talán az igen szûkös 2 m-es belterét bõvítve az arányokon valamelyest változtatva, arányosan nagyobb méretben, vagy köpcösebb formában akár sorozatgyártásra is alkalmas lehetne. Az eredeti áruda-alkat mementójául pedig ott lehet az „utolsó hírmondó", amelynek teljes felújítási költségét nagyvonalúan magára vállalta a hasonló munkákban igen járatos Monolit mûvek igazgatója Kakuszi Attila és fia Kakuszi Krisztián. Az építészeti minta megújulásán túl talán egy elfeledett nagypolgári mintának, a tehetõsebbek közcélú adakozásának is szép nyitánya ez a fölajánlás.

Javasolom a jövõ esztendõtõl minden évben legalább egy - az eredetinek megfelelõ stílusú és hasonló alkatú - híráruda (oktogon) fölállítását a városi költségvetésbe betervezni. Ha megtaláljuk az építményhez a helyben legalkalmasabb funkciót, illetve üzemeltetõt, úgy a bevételekbõl az építtetés költségei is megtérülnek

Így az utolsó, túlélõ oktogon építésének századik évfordulóján - 2007-ben - már újjászületett testvérkéivel ünnepelheti a közös születésnapot, városunkat és annak minden városrészét patinás, de mégis új színfolttal gazdagítva.

A fent említettek ismeretében kérem képviselõ társaimat, városunk XXI. századi arculatának kialakításában kultúrörökségünket figyelembe véve alakítsák ki véleményüket épített környezetünk jövendõjérõl.


Tisztelettel:

Dr Szabó László
Képviselõ


Szeged, 2003. Szent György hava (április) 30.-án

 

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Gabonakonyha

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Lakomakönyv

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Mangalica

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Kecske ételek

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Péter László: 14 írás József Attiláról

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Magyarország, a vonakodó csatlós

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Lengyel András: A „másik” Móra

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Gulyás László : Edvard Bened

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Varga András: A régi Szeged

Bogár László: Ideg-rendszer váltás