www.ujszeged.hu
2024. Kikelet hava (Március) 29.-e - Auguszta, Bertold neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Cikkek

Az elvert 62 tonna magyar aranytartalék

Az elvert 62 tonna Magyar aranytartalék és Magyarország államadóssága 1990-2010

Tudta Ön, hogy a Magyar Nemzeti Bank,1990-ben váltotta pénzre aranytartaléka zömét, ezért Magyarországnak ma gyakorlatilag zéró az aranytartaléka? Szinte csak a legszegényebb afrikai országoknak van kevesebb aranya, mint nekünk! De ez nem minden!
A nemesfém ára az egekben, a magyar gazdaság a padlón, és ha így megy tovább, olyan válság lehet itt nemsokára, hogy hozzá képest az etióp szegénység maga a mennyország.

Az aranytartalékot még Surányi György jegybankelnöksége alatt kótyavetyélték el arra hivatkozva, hogy a dollárnak jobb a hozama. Aztán a dollárnak lement a hozama, 62 tonna arany elpárolgott és most nagyon jól jönne, de nincs.





Szinte csak a legszegényebb afrikai országoknak van kevesebb aranytartaléka, mint Magyarországnak, annak ellenére, hogy a nemesfém ára az egekben jár, bármikor beváltható, és a legkevésbé kockázatos befektetési eszköz. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb jelentése szerint régiós versenytársaink jegybankjai átlagosan negyvenszer több aranykészlettel rendelkeznek, mint a Magyar Nemzeti Bank, amely 1990-ben váltotta pénzre aranytartaléka zömét.







2010. évi adatok

A kelet-közép-európai államok közül Magyarországnak kirívóan kevés az aranytartaléka, az új uniós tagállamokhoz képest az eltérés hozzávetõlegesen négyszeres - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisi statisztikáiból. Hazánk aranytartaléka, a régió országaihoz képest csaknem negyvenszer kevesebb.

Az IMF rangsorában mindössze a 82. helyen állunk a 100 országot tömörítõ listán, utánunk jórészt már csak kisebb fejlődő országok következnek. Térségünkben a legtöbb arany a román és a lengyel jegybankban van, országonként 103 tonnányi készlettel, a középmezõnyben pedig Szlovákia és Bulgária áll 31.8-39.9 tonnával.

Az Arany Világtanács (WGC) adatai szerint ez év június végén az aranytartalék 30.462,8 tonna volt. Ez 0,9 százalékkal haladta meg a március végi 30.190,1 tonnát.

Továbbra is az Egyesült Államok állt az első helyen, az országok hivatalos aranytartalékának 26,7 százalékával rendelkezett.




A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása alapján Magyarország aranytartaléka 3,1 tonna.

A magyar 3,1 tonnás készlet eltörpül még a cseh, szerb, lett és litván tartalékokhoz képest is.

A jegybank 1990-es döntése értelmében az addigi 65 tonnás aranykészletet rövid idõ alatt szinte teljes egészében értékesítették. Akkor fõleg dollárt vásároltak az unciánként 370 dolláros áron eladott aranyért. A jegybank a lépést az akkori nemzetközi tendenciákkal magyarázta, és arra hivatkozott, hogy az arany hozama jóval kisebb, mint az érte kapott devizáé. Késõbb az amerikai valuta értékének romlása miatt a jegybank fokozatosan áttért a dollárról az euróalapú tartalékokra, így védekezve a dollár árfolyamcsökkenésébõl adódó veszteségek ellen. Szakértõk szerint az eladás csak rövidtávon hozhatott pozitív eredményt, középtávon és hosszú távon azonban - az arany drágulása miatt - több százmillió dolláros veszteséget okozott.

Egy kis számtan

1 uncia ( troy) =  31,1 gramm  =  370 USD . Az eladott 62 tonna = 62000000 gramm = 1993346,28 uncia.

1990. évi árfolyam szerint a fenti mennyiség: 737.538.123,6 USD

1 uncia ( troy ) = 31,1 gramm = 1250 USD  ( 2010. évi közép árfolyam )

2010. évi árfolyam szerint a fenti mennyiség: 2.491.682.850 USD

A különbség

1.754.144.726,4 USD

2010.évi átlaggal 210 HUF / 1 USD

368.370.392.544 HUF

A 3,1 tonna arany tartalék jelenlegi ára (hozzávetőlegesen)

124.598.62,5 HUF

Valószínűleg mostanság jól jönne az államkasszában az akkor elherdált.











De ez a közel 370 MILLIÁRD forint eltörpül a Magyar államadósság mellett.

Először is rögzítsünk néhány alapvetően fontos tényt: az Államadósság Kezelő Központ 2010. januári adatai szerint jelenleg a magyar állam (a központi költségvetés) bruttó adóssága majdnem

19400 MILLIÁRD HUF

Ez az összeg önmagában szinte felfoghatatlanul nagy - talán úgy a legkönnyebben megérthető, ha úgy fogalmazunk, hogy minden magyar állampolgárra, a kisgyermekekre és a nagyon idősekre is, fejenként közel 2 millió forint adósság jut belőle. Ezt a fejenként 2 millió forintot kellene törlesztenünk, kamatostul, a következő években, évtizedekben.

A fent említett 19400 milliárd forint az éves hazai össztermék (GDP) több mint 75%-ka, és a kamat, amit csak a 2010-es évben fizetnünk kell utána 1200-1300 milliárd forint lesz, ami nagyságrendileg annyi, mint amennyibe a teljes magyar közoktatási rendszer vagy a teljes magyar egészségügyi rendszer kerül egy egész évben.

A rendszerváltáskor (1990-ben) az államadósság folyó áron „mindössze" kb. 1400 milliárd forint volt, igaz ez az akkori GDP-nek több mint 65%-a volt. A GDP-arányos adósság az 1993-as csúcs (kb. 89%) után 2001-ig folyamatosan csökkent (közel 50%-ra), utána viszont újból meredeken emelkedni kezdett, és mostanra rosszabbul állunk , mint 1990-ben ! Mindezeken felül nemcsak az adósság összege és hazai össztermékhez viszonyított aránya nőtt meg óriási mértékben, hanem a felvett hitelekkel is sokszor nagyon rosszul gazdálkodott az ország vezetése.







Köszönetet szeretnék mondani a rendszerváltás óta ebben a hatalmas siker történetben részt vállaló összes kormányunknak 1990-2010.

G Zs

 

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Kecske ételek

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Kilófaló finomságok

Globalizációs végjáték

Gulyás László : Edvard Bened

Varga András: A régi Szeged

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Helyünk és sorsunk Európában

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Az élő Árpádok

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág