www.ujszeged.hu
2024. Kikelet hava (Március) 28.-a - Gedeon, Johanna neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

2010-05-20. - Pünkösd

Pünkösdölő, május 24.

"Megjelent a pünköst napja
Mellyet Krisztus ígért vala
Midőn mene mennyországba
Mindenek láttára."


A keresztény egyház egyik fő ünnepe népünk tudata szerint a tavasz teljesedése. Az Emlékpark már pünkösd hétvégéjén programokkal várja vendégeit (szombaton és vasárnap dudamuzsika, vasárnap a szegvári asszonyok lakodalmas kalácsot sütnek), pünkösdhétfőn pedig egész napos rendezvényt szervezünk e jeles alkalomra.



Húsvét után ötven nappal (gör. pentekosztész=ötvenedik) Jézus felment a mennybe és elküldte apostolainak a Szentlelket. A szegedi nagytájon is gazdag hagyományok fűződtek az ünnephez. A XIX. században még általános volt pünkösd szombatján a Tiszában való fürdés, és ha ez hajnalban történt, úgy tartották, a fürdőzőt elkerüli minden betegség. Piros pünkösd hajnalán általános volt a bodzázás: zöld ággal (fűzzel, bodzával) ékesítették fel az emberek a házuk táját, volt, ahol pünkösdi rózsából font koszorúval ékesítették fel a bejáratot. A hiedelem szerint az Isten haragja (a villámlás) így elkerüli a házakat.


Legszebb hagyomány a pünkösdölés volt, amikor a gyermekek "legszebb ruhájokba öltözvén házrul-házra jártanak és apró táncolások között énekeltek."

 

Pünkösdölőre vár Ópusztaszer

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark évek óta hagyományos rendezvényén idén nem csak pünkösdi királynéjárás és pünkösdi királyválasztás lesz, hanem az is eldől, hogy ki az „erős embör", „dógos asszony" és „ügyes gyerök".
A pünkösdi készülődés már szombaton és vasárnap elkezdődik az ópusztaszeri skanzenben, ahol dudamuzsika kíséretében szegvári asszonyok mutatják be a lakodalmas kalács sütésének fortélyait.

Hétfőn reggel régi szokás szerint bodzaágakkal díszítik a skanzen házait, majd zenés hírelésre indulnak, szekéren. A pünkösdi királynéjárást lovas vetélkedés követi, a pünkösdi király címéért. A legények ügyességi próbákkal, virtuskodással döntik el, ki a legrátermettebb. A rendkívül látványos verseny győztesét régebben igen nagy becsben tartotta a közösség: egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt, minden kocsmában "ingyen rovása" volt (vagyis a község fizette a fogyasztását), lovát, marháját társai őrizték, apróbb vétségeiért pedig testi fenyítéssel nem illették.
A lovasok erő- és ügyességi próbái után a vállalkozó szellemű vendégek is megmérethetik magukat az „erős embör", „dógos asszony" és „ügyes gyerök" címekért. A skanzenben egész nap pünkösdi vonós-, „klárnétos-", alföldi tekerős muzsika szól, és táncos jókedv, étel-ital, kézműves vásár várja az érdeklődőket.

Programok pünkösdhétfőn:


10.30 Bodzázás a skanzen házainál

11.00 Zenés hírverés az Emlékparkban, szekéren

11.30 „A pünkösdnek jelös napja..." - Pünkösdölő, ahogyan régen volt, az ópusztaszeri iskolások előadásában

11.45 Skót hagyományőrzők bemutatkozása a nagyréten

12.30 „Pünkösdi királyság" - Lovas virtus, ügyességi próbák a nagyréten

13.30 Két legenda, misztérium játék a dicsőséges feltámadásról, az Impro Stúdió előadásában

14.30 Honfoglalás kori haditorna a Nomád parkban (külön belépővel)

15.00 „Erős embör", „dógos asszony", „ügyes gyerök" - Látogatói próbák kicsiknek és nagyoknak

15.45 „Pista bácsi" mesél

16.00 Néptánc bemutató az üllési Fonó Néptáncegyüttes előadásában

A skanzenben egész nap:

Kézműves kirakodóvásár, mézeskalács díszítés, alföldi tekerős és „klárnétos" muzsika, étel-ital.

Időpont: 2010. május 24., hétfő, 09.30 - 18.00
Helyszín: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, 6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.

Bővebb információ: http://opusztaszer.hu/

Képek a 2009-es Pünkösdölőről

 

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Balázs Imre: Béketelep története

Szárnyas ételek

Aranyszarvas földjén

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Harmatszedés égi mezőkön

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Írások a Nagyárvízról

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Dankó Pista

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

A tudás még nem bölcsesség

Péter László: József Attila Szegeden

Péter László: Szegedi számadás

Globalizációs végjáték

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin