2024. Ígéret hava (Május) 05.-e - Györgyi, Irén neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2024-02-15 - Nagylelkű László szülinapján

Nagylelkű László szülinapján

E napon, Jégbontó (február) hava 15.-én

1377 február 15.-én született Nápolyban Nagylelkű László (olaszul Ladislao il Magnanimo di Napoli) ,
Kis Károly magyar és nápolyi király fia, magyar király-ellenkirály.
Magyarországon Nápolyi Lászlóként ismert. 

Nápolyi Nagylelkű László (Summonte rézmetszetéről)

A harmadik nápolyi és magyar Anjou-ház durazzói ágáról származik.
Apja Durazzói Károly, aki III. Károlyként nápolyi, II. Károlyként pedig magyar királyi címet viselt, aki Árpád-házi Mária unokája.
Anyja Durazzói Margit , a Nagy Lajos által Aversában kivégeztetett Durazzói Károly és Mária nápolyi hercegnő leánya, aki Árpád-házi Mária dédunokája.
Apja halálát követően a harmadik Anjou-ház egyedüli élő leszármazottja, férfiágon Nápolyi Nagylelkű László lett.

undefined

Nápolyban apja magyarországi meggyilkolása után lépett trónra.

A nápolyi Anjou-ház utolsó nagyreményű férfialakja. Küzdelmes, nagyrészt csatatereken eltöltött élete szorosan összefonódik a pápaság vészes időszakának történetével. Hadjárataiban Róma és vele egész Itália egyesítésére irányuló törekvés figyelhető meg. Magyarországon hosszú ideig jelentős párttal rendelkezett. 

1403. augusztus 5-én Zárában magyar királlyá koronázták.

László koronázása 1403-ban – Celestin Medovič festménye

A magyar királyi cím felvétele, a főrendek levélben történő megkeresése, dalmát-horvát bánok kinevezése, adományozások, amnesztia hirdetése a hatalomátvételre készülve valójában csak jogcímének és délvidéki pártjának fenntartására szolgált. Az 1403. évi sikertelen fellépése után, felismerve a két királyság (a Magyar és a Nápolyi királyság) egyesítésének nehézségeit, Nagylelkű László érdeklődése teljesen Itália felé fordult.

1414 augusztus 6.-án húnyt el Nápolyban a magyargyökerű nápolyi király (1386 –1414)

Nagylelkű László szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

A leves hazudik

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Helyünk és sorsunk Európában

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Varga András: A régi Szeged

Bogár László : Örvényben

Globális uralmi rend

Gulyás László : Edvard Bened

Tápai Antal : Életutam

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Halételek

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”