2024. Ígéret hava (Május) 06.-a - Ivett, Frida, Judit neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2021-09-26 - Első magyar tájképfestőnk 230. szülinapján

Első magyar tájképfestőnk, Markó Károly 230. szülinapján

1791 szeptember 25.-én született Markó Károly magyar festőművész, a magyar tájképfestészet iskolateremtő mestere. 

Már fiatalon is festőnek készült. Az 1800-as évek elején mérnöki tanulmányokat folytatott Pesten és Kolozsváron. Mérnökként Lublón és Rozsnyón dolgozott 1812 és 1818 közt. A fölvidéki Rozsnyón festette első képeit is. 1818-ban Pestre költözött, hogy rajztudását fejlessze. 1822-ben a bécsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett, a történelmi és tájképfestészeti szakon.

Bécsben megnősült, nyolc gyermeke született. 1826-tól Kismartonban élt, 1830-tól az Esterházy-birtokon. Pártfogója, egy bécsi bankár megbízásából megfestette a Visegrád című képét (1826–30), amely a magyar tájképfestészet legelső darabja. 

1832-től Itáliában élt, járt Rómában, Firenzében, Velencében és Bolognában, majd Firenzében telepedett le. Ekkor már Európa-szerte ismert festő volt... 

Itt lenne már az ideje korszerűen életrajzi játékfilmmel is tisztelegni nagysága előtt !
Egy ilyen kalandos filmen át a ma ifjúsága is méltán megismerhetné Őt…
 

Markó Károly szülinapján < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Mé piros a gólya csőre?

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Manipulált mértéktelenség

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Kenyér és Bor

Péter László: 14 írás József Attiláról

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Globalizációs végjáték

Péter László: Szegedi számadás

Varga András: A régi Szeged

Bogár László - Hálózatok világuralma

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Tápai Antal : Életutam

Tóth Béla: In prigione

Juhételek

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)