2024. Kikelet hava (Március) 28.-a - Gedeon, Johanna neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Karácsony ( Tátrai Zsuzsanna jegyzete)

2008-12-25

2008. december 25. csütörtök, 11:25
A karácsony, vagyis Jézus születésének ünneplése egészen a harmadik századig vezethető vissza, ugyanakkor például a karácsonyfa-, és az adventi koszorú állítása, illetve az ajándékozás csak a 19-20. században terjedt el - mondta az InfoRádiónak Tátrai Zsuzsanna. A néprajzkutató hozzátette: a globalizálódó világban könnyen eltűnhetnek olyan magyar szokások, mint a betlehemezés vagy a regölés.

A harmadik században kezdték ünnepelni Jézus születésének az ünnepét, akkor április 19-ét, május 20-át, november 19-ét tették meg ünnepnek, végül viszont a Legyőzhetetlen Nap ünnepét, a téli napforduló idejét tartották a legalkalmasabbnak erre, így került a negyedik században az ünnep december 25-re - mondta az InfoRádiónak Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató. Hozzátette: a keleti egyházban vízkeresztkor ünnepelték Jézus születését.

Kifejtette: Magyarországon a karácsony ünneplésével kapcsolatos mai szokások a 19. században alakultak ki. A karácsonyfaállítás az 1830-as években kezdődött el főúri körökben, onnan vették át a polgári családok, és végül a parasztság. Voltak olyan vidékeink, ahol még a második világháború előtt sem állítottak karácsonyfát. Ugyanakkor, mint mondta, évszázadok óta szokás volt a házba vinni egy zöld ágat, mert a téli napfordulóval föltámadt a remény, hogy újra kizöldül a természet.

És ahogy a karácsony már elképzelhetetlen a fa nélkül, úgy az advent is elképzelhetetlen a koszorú nélkül, ami csupán húsz éve terjedt el hazánkban - hívta fel a figyelmet Tátrai Zsuzsanna.

Hozzáfűzte: a legújabb szokás az, hogy nem csak a gyerekeket ajándékozzuk meg, hanem egymást is. A régi paraszti világban ugyanis ajándékot a kántálók, a betlehemezők kaptak, akik házról-házra jártak, és vitték az örömhírt Jézus születéséről. A bibliai történet felelevenítéséért kalácsot, diót, süteményeket kaptak a háziaktól. Elmondása szerint a határon túl máig sok helyen szokás a kántálás, amikor gyerekek, lányok, legények mentek az ismerősökhöz énekszóval köszönteni. Sokfelé a rendszerváltás után újították fel ezeket a szokásokat.

A néprajzkutató rámutatott: jellegzetesen magyar szokás karácsony környékén az István-napi köszöntés, ahogy úgyszintén jellegzetesen magyar szokás a Dunántúlon és Erdélyben a regölés, amikor a következő esztendőre kívánnak bőséget, termékenységet, egészséget az embereknek és állatoknak. Mindezek mellett sajátos magyar hagyomány a szaloncukor, amit azért hívnak így, mert a polgári otthonokban a szalonban állították fel a karácsonyfát.

A globalizációval egyre több angolszász szokás terjed el itthon is, már árusítanak olyan harisnyát, amely a kandallóra vagy az ajtókeretre akasztható. De például az ötvenes években az országház fenyőünnepén a télapó osztott ajándékot - mondta Tátrai Zsuzsanna az InfoRádiónak.

 

Péter László: 14 írás József Attiláról

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Bogár László : Örvényben

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Mr. Trianon

Magyarország, a vonakodó csatlós

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Gabonakonyha

Varga András: A régi Szeged

Helyünk és sorsunk Európában

Az élő Árpádok

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Móra Ferenc: Írások Csókáról