2024. Szelek hava (Április) 23.-a - Béla, Adalbert neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

A szegedi papucsos mesterség megmentése ( képviselői indítvány)

2003-01-15

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése

Egyéni indítvány, javaslat
Tárgy: A szegedi papucsos mesterség megmentése
Dr Szabó László képviselő

Tisztelt Közgy?lés!


A szegedi papucs városunk egyik jelképe, illetve az volt egykoron, évszázadokon át. A hagyomány szerint már Hóbiárt basát, Szeged elnyomó, török urát is papucsuk sarkával verték agyon az asszonyok. Századunk első felében – fényképek tanúbizonysága szerint is – még legalább két tucat szögedi papucsos készítette egymással versengve míves portékáit.
Rátkai Sándor, a legalább ötszáz éves hagyományú „Szögedi papucs” készítésének mai napig dolgozó, utolsó, élő mestere, – ha egészsége és a város támogatása lehetővé teszi – lelkes tanítványok által átmentheti e páratlan tudományát a jövőnek és Európának. Az utolsó szögedi papucsosmester hamarosan életének 90-edik évébe lép. Bár máig aktív, minden nap közel nyolc órát dolgozik, és büszke is az erejére, csakúgy, mint a munkájára, nem mindennapi kora arra int, kaptunk még egy esélyt e szép hagyomány megmentésére. Lehetőség ez arra is, hogy szegediként még gazdagabban, emeltebb fővel léphessünk az Unióba.

Rátkai Sándor bácsi hajlandó lenne heti egy napon az utódokat oktatni, ha kerül arra megfelelő hely, alapanyag és persze hímzőasszony. Az Ifjúsági ház helyet biztosít, és a tanulók körét is megszervezi. A rendszeres oktatás felvételeiből idővel oktatófilm, valamint szakkönyv is készülhet. A szegedi papucs történetének összefoglaló könyve is várat magára. Ha e kettő majd rendelkezésre áll, már kevésbé lesz veszélyeztetett e szakma. Legbiztosabb azonban az élő mester(ek) tapasztalatainak közvetlen átadása.

E páratlan szép hagyomány megmentéséhez javasolom és kérem a város, valamint a kulturális bizottság anyagi és erkölcsi támogatását. Az oktatás beindításához elengedhetetlenül szükséges egy kb. kétmillió Ft-os alap létrehozása, mely alapanyagokra, oktatásra, tiszteletdíjazásra, valamint a későbbiekben oktató anyag összeállítására lehet alkalmas. Hosszú távon feltétlenül szükséges egy belvárosi mintabolt feltételeinek megteremtése. Szeged városa, ill. önkormányzata ezért a támogatásért természetesen jó néhány mintadarabbal rendelkezhet majd a városba látogató vendégek illő megajándékozására is. A megmenthető értékhez képest elenyésző összeg megítéléséről kérem a fentiek ismeretében dönteni szíveskedjenek!


Tisztelettel:


Dr Szabó László

Szeged 2003 jan. 15.

 

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Magyarország felszámolása

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Oláh Miklós: A Csillagépület

Mangalica

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Az élő Árpádok

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Gulyás László : Edvard Bened

A magyar szürkemarha

Balázs Imre: Béketelep története

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve