2024. Ígéret hava (Május) 05.-e - Györgyi, Irén neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!



Nem szabad elkapkodni az euró bevezetését - az észtek szerint

Észtország minden forrást megmozgatva és nem spórolva az erőfeszítésekkel igyekszik megfelelni a maastrichti előírásoknak, hogy 2011-ben végre bevezethesse az eurót. A napilap nem feltétlenül ért ezzel egyet, és arra inti a kormányzatot, hogy ügyeljen: nehogy túlságosan függő helyzetbe kerüljön az Uniótól.

Az Európai Központi Bank sohasem csinált titkot abból, milyen feltételei vannak, hogy egy ország az eurózónához csatlakozzék; ezeket a feltételeket nem túlzás eléggé diktatórikus elvárásoknak nevezni. E magatartásban az a kétely rejtőzik, mellyel Európa a keleti tagországokat szemléli, elvitatva tőlük képességeiket egy-egy független döntés meghozatalát és az önálló cselekvést illetően. Nem is beszélve az intellektuális képességekről, melyek mindehhez szükséges. Európa az új tagországoktól azt várja, hogy minden javaslatukra bólintsanak rá, ha azt akarják, hogy eurójuk legyen. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy elsősorban a politikai elitek és a gazdasági élet gurui szeretnék minél előbb a közös valutát, az utca embere már sokkal kevésbé, hisz retteg attól, hogy az jelentősen megemeli majd az árakat. És senki sincs, aki egyelőre mérvadó cáfolatot adott volna e félelemre. A legjobb lett volna már a legelején, 1992-ben bevezetni az eurót, a semmiből indulva, mindenki számára egyenlő módon egy 150 eurós kezdő csomagot biztosítva – állapítja meg a lap.

(Őhtuleht, Glóbusz)
2009. dec.

 

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Péter László: Kálmány Lajos

Vadételek

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Helyünk és sorsunk Európában

Kilófaló lakomák

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Dankó Pista

Balázs Imre: Béketelep története

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Bogár László : Örvényben

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

A leves hazudik

Az élő Árpádok

Szeged (magyar)

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Oláh Miklós: A Csillagépület

Aki Európából (is) látta Magyarországot...