2026. Föld hava (Szeptember) 19.-e - Vilhelmina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2024-10-04 - A Gergely-naptár napján

A Gergely-naptár napján

MAG (OKTÓBER) HAVA 4.-ÉN TÖRTÉNT A GERGELY-NAPTÁR BEVEZETÉSE…

1582 OKTÓBER 4.-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN LÉPETT ÉLETBE OLY MÓDON, HOGY A KÖVETKEZŐ NAP BÁR PÉNTEK LETT,
DE OKTÓBER 15.-E. A KETTŐ KÖZÖTTI NAPOK PEDIG ABBAN AZ ESZTENDŐBEN KIMARADTAK…

XIII. Gergely – Ugo Buoncompagni 
a(z általa készíttetett) gregorián naptár bevezettetője.

1582 Mag (október) hava 4.-ét, a csütörtököt péntek követte ugyan, de ez már a hónap 15. napja volt. A közbeeső napok abban az évben kimaradtak. – Ez a 10 nap volt az ára annak, hogy összhangba hozzák az addig használt Julián(us)-naptárt a csúszással. A régóta esedékes reformot XIII. Gergely pápa rendelte el, és azóta is a róla elnevezett Gergely-naptár van használatban a keresztény világon.

A rómaiak eredetileg egy Hold járásán alapuló 10 hónapos naptárt használtak, amelyben minden hónap 29 vagy 30 napos volt. Az évük így 295 napból állt. E régi naptár emlékét őrzik a latin számnevekből képzett máig téveteg-beteg hónap-nevek : a 7. september majd a 8. october és a 9. november meg a 10. december. Az esztendő első hava pedig a Hadisten Hava, a március volt. 

XIII. Gergely pápa 1582 február 24.-én tette közzé a naptárreformról szóló Inter gravissimas (kezdetű) bulláját. A keltezésben még 1581 szerepelt, mert ugyanekkor került át – teljesen értelmetlenül – az év kezdete márciusról januárra, így az 1582-es év nemcsak tíz nappal, de két hónappal is rövidebb lett.
Azóta nevezzük helye-hülyén hetediknek a kilencedik (szeptember) és nyolcadiknak a tizedik (október) meg kilencediknek a tizeneggyedik (november) és tizediknek a tizenkettedik (december) hónapot…

XIII. Gergely 1572-ben lépett Szent Péter trónjára. Ő vállalta magára a naptármegújítást is.

A bullát először csak a kathólikus országokban vezették be, a közvélemény teljes értetlenkedése mellett. Lengyelország pravoszlávok lakta területein még népfölkelés is kitört. Az átállás a Habsburg Birodalomban 1584-ben történt meg, némi nehézségek közepette.

Magyarországon az 1588-as diéta iktatta törvénybe a Gergely-naptár használatát, amit a protestánsok elutasítottak. A legtovább a máramarosi református egyházkerület ellenkezett, ahol 1623-ig a Júlián-naptár volt érvényben.

A Gergely-naptár napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

A leves hazudik

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Vadételek

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Cukor Blues

Péter László: Szegedi seregszámla

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Írások a Nagyárvízról

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Kilófaló lakomák

Az élő Árpádok

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Szeged (magyar)