www.ujszeged.hu
2017. Nap hava (Június) 23.-a - Zoltán, Szultána, Arszlán neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Mária román királynő párizsi követsége

2011-05-21

Mária román királynő párizsi követsége

Május 27-én jelenik meg Koszta István új könyve, a Nagy Magyarország dokumentumok második kötete Mária román királynő párizsi követsége címmel.

Mária román királynő párizsi követsége

Koszta István előző, Nem (csak) Erdély volt a tét című könyvében Alexandru Vaida-Voevod addig ismeretlen levelezését, jelentéseit tette közzé, rengeteg értékes és új információval szolgálva az 1919-es párizsi konferenciáról. Már abban a munkában is előfordultak utalások Mária román királynő párizsi felbukkanására, Koszta István azonban utánajárt, miért utazott a királynő a világ akkori fővárosába, hogyan teltek ott-töltött napjai, illetve milyen eredményei lehettek találkozóinak. A történészek eleddig nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget ennek az „epizódnak", a magyarok érdektelenségből bagatellizálták, a kisebb „Trianon-legendák", geszták közé sorolták; a románok pedig azért ignorálták, mert Brătianu miniszterelnököt és a liberális pártot akarta minden áron beemelni a köztudatba a „kikerekített" Románia országalapítójaként. A feledés jótékony homályába merült tehát a királynő párizsi követsége - mert követség volt a szó legszorosabb értelmében. „A forrásokból egy rendkívül izgalmas, több szálon bonyolódó és bódítóan színes történet bontakozik ki, amelyet bűn lenne nem megosztanom a Trianon-téma iránt érdeklődőkkel" - fogalmaz a szerző új könyvének születésével kapcsolatban.

Ízelítőül a követjárás két szemtanújának szavai:

„A királynő párizsi jelenléte a legjobb propagandaeszköz. A lapok szívesebben írnak elegáns és elbűvölő alakjáról, mosolyáról, egy csokor virágról, amelyet a noyoni sírokon helyez el, mint bármilyen tudós előadásról vagy tájékoztatóról. A lapok tele vannak királynőnkről beszámoló apró tudósításokkal, hírekkel." (Gheorghe Popp, 1919. március 10.)

„A királynő látogatása, az ügy érdekében, kiemelt jelentőségű volt. Tevékenységének eredményei egyre inkább érzékelhetővé válnak. Nélküle, valamennyi férfi együtt, több kérdésben - a hitelek ügyétől a katonai beavatkozásig - nem tudtunk előbbre jutni. Az ő közbelépése hihetetlenül sokat lendített a dolgainkon. Nem azt állítom, hogy ő érte el az eredményeket, de tudatosan ő teremtette meg azt a légkört, amelyben sikerrel jártunk. Tudatosan, mert lenyűgöző szépsége mellett a megjelenése, gesztusai, beszédmódja, egész lénye ellenállhatatlanul hódító. [...] Ez a rendkívüli nő több száz diplomata és egy hadtest munkáját végezte el. Ő napjaink legragyogóbb történelmi alakja marad." (Alexandru Vaida-Voevod, 1919. április 10.)

 

Megjegyzés:


Aron Tudomásom szerint mária sosem volt királynő, azaz uralkodó, hanem királyné volt, Ferdinánd felesége. Kissé elszmortó ilyen szóhasználati hibát látni...

Dr. Oli talán előbb olvasd el a könyvet, utána legyél szomorú

Aron Elég ezt elolvasni:
hu.wikipedia.org/wiki/Mária_román_királyné

Dr. Oli Gratulálok, akkor olvasd azt, az úgyis a gyűszűagyuknak való

admin Kedves Aron! Azt tanácsolnám én is, mint Dr. Oli, bár valamivel finomabban: el kell olvasni a könyvet, és mindenre fény derül. A szerző nem véletlenül vagy elírás miatt használja következetesen ilyen alakban.

spenot Azért érdekes Aron meglátása, hiszen Mária férjét Ferdinándot az 1. vh. miatt nem koronázták meg - tudtommal. Ami uralkodás szempontjából lényegtelen, koronázatlan királyként uralkodott, de haláláig ő volt a király.Az örökös viszont unokája, Mihály lett, aki Ferdinánd halálakor (1927.07.20) még csak 6 éves volt, tehát régensek uralkodtak helyette. Anyja tehát, mint Ferdinánd király felesége királyné volt, régens királyné és nem királynő, hiszen nem került trónra saját jogán Mihály nagykorúságáig sem. Olyan eset ez, mint pl. a spanyoloknál XII.Alfonz címzetes király és 2. felesége Mária Krisztina esete. A királyné XII.Alfonz halála után a Spanyol Királyság régense-régens királyné- lett.

Ismereteim szerint ezen címeket szigorú szabályok határozták meg, így nem tudom, hogy Koszta István mivel indokolja meg a királynő cím használatát, ha egyáltalán utal erre a könyvben. Hivatalosan nem volt királynő, ami nem jelenti, hogy Koszta tud olyan jelenségről a háttérben, miszerint valamely nagyhatalom királynőként ismerte volna el, ami meglepő lenne.

Mindez nem von le Koszta István munkásságának értékéből semmit, de ő is tévedhet:)

Várközi Nagyon szomorú, de Koszta inkább a saját ügynök múltjáról kéne könyvet írjon, de sűrgősen.

lajos Arra én is kiváncsi lennek !
a 9o-es években állítólag megjelent egy cikk egy erdélyi újségban , melyben az ügynökmúltjáról ír , de sehol nem találom .

admin Köszönjük két bukaresti olvasónk hozzászólását.

lajoska Ha valami nem tetszik azért még nem kell bukarestizni . ( ip számot ha kell ugandait is kérhetünk )
Vannak tények , amiket az erdélyi magyar társadalom jól ismer és hogy Koszta a szeku besúgója volt az tény . Attól persze az utóbbi időkben írt történelmi könyvei igenis hiánypotló és értékes dokumentumok a Nagy Magyarország-tól viszont nem vártam a tények szönyeg alá söprését .

Ime egy kis ízelítő :
stud-theol.blogspot.com

Maradok őszinte tisztelője a Nagy Magyarország magazinnak !

lajoska és itt a cikk Kosztáról :
www.hhrf.org
admin A "besúgó volt" vádját viszonylag könnyen és nagy magabiztossággal szokták osztogatni. Mit ért Lajoska "tények" szőnyeg alá söprése alatt? Hogy nem írjuk ki mindenhová pl.: "Megjelent Koszta István új könyve, akiről egyszer valaki azt állította, hogy besúgó volt" vagy hasonlót? Ne legyen nevetséges.

lajoska Koszta maga is vallott a multjáról egy irodalmi folyóiratban ( amit megprobálok önoknek megszerezni ), de ha godnolják elkérhetik tőle is .

lajoska miből meríti ezt a fölényt ? :)

melvin A román szóhasználat nem nem különböztet meg királynő/királynét, de ami fontosabb, az akkori alkotmány szerint a királyi pár gyakorlatilag egyenrangú uralkodó!

spenot Tulajdonképpen a román nyelvben herceg, hercegnőnek sincs megfelelője. Például Erzsébet wieldi hercegnőt épp úgy Regina Elisabeta a Romanieni címmel illették, mint a királynőt, királynét. A regina pedig latin eredetű, és a latinban is jelentett királynőt, illetve királynét is. A gyakorlatban azonban az örökösödési rend, a körülmény határozta meg melyiket értik alatta. A német nyelvben sincs külön szó a királynőre és királynéra. Talán az angol nyelv az, mely különbséget tett, királynő és királyné között...királynő esetében odatették a regnant jelzőt, királyné esetében meg mint a király feleségét említették.

Attól függően értelmezték a királynő/királyné fogalmát, hogy a király örököseként ült a trónon, vagy a kiskorú utód helyett régensként uralkodott. A régens utalt minderre. Női örökösödési jog pedig nem létezett Romániában-tudomásum szerint, hiszen pl. Mária királyné esetében is gondot jelentett, hogy leánya született...

Tehát azt gondolom, hogy a szerzőnek nem helyes a királynő szóhasználata, Mária sosem lehetett királynő, mert volt tónörökös. tehát csak régens királyné lehetett.

spenot Jav: Erzsébetnek volt leánya, és mikor a gyermek meghalt, meg Erzsébet is, akkor I.Károly örökbefogadta unokaöccsét.

spenot Nos, hogy besúgó volt, kém volt...bármi, nem jelenti, hogy ne lehetne jó, vagy hiteles történész, történetíró. HA politikus lenne, akkor esetleg lehetne ezen rágódni. A magyar történészszakma sem mentes olyan emberektől, akik szolgálták a kommunizmust, és ma is rányomja a bélyegét történészi tevékenységükre, de van olyan is, akinél ez nem áll fenn.

 

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Kilófaló lakomák

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Mé piros a gólya csőre?

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Kecske ételek

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Harmatszedés égi mezőkön

Aranyszarvas földjén

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Kenyér és Bor

Mangalica