www.ujszeged.hu
2018. Álom hava (December) 09.-e - Natália, Valéria neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Szögedi nyelv

a Szegedi szótár (képviselői indítvány) (2004. Február 24.)

A „Szegedi szótár" kiadásának támogatása (módosító inditvány) - 2007. Szeptember 9.)

 

Az ö-zés szépsége

Anyanyelvünk

Péter László

2010. március 16., kedd

Kétszáz éve lesz, hogy 1810. március 9-én Kölcsey Ferenc ezt írta Kazinczy Ferencnek: „Gonosz dolog az, hogy nyelvünkben annyi e-nek kellett teremnie." Kazinczy maga elismerte: „A sok e pirulásra kényszeríthet bennünket." Ady Endre meg száz éve így fakadt ki: „Ó, e betűs magyar nyelv!"
Ebben az a legérdekesebb, hogy mind a hárman irodalmi és köznyelvünk bölcsőhelyének - Bihar, Szilágy, Szabolcs, Szatmár, Zemplén megyének - szülöttei, neveltjei, az e-ző nyelvjárásban „szocializálódott" írástudók. Kölcsey tudatosan használt ö-ző változatokat: gyönge, pörölj, sötét, sőt tisztán nyelvjárási alakot is: köllött, öttek, töttük. Kazinczy elfogadta Kölcsey ö-ző gyakorlatát, elnézte Ányos Pál, Dayka Gábor, Rájnis József, Verseghy Ferenc írásaiban is az ö-ző alakokat. Pálóczi Horváth Ádám azt vallotta: „Néha szüksége van a poétának a dialektusi hangváltoztatásokra, az egyhangúság, monotónia távoztatása miatt is..." Szebb, úgymond, ecsém helyett öcsém, felséges helyett fölséges. Vörösmarty is élt a Zalán futásában ö-ző változatokkal: födi, fölött, förgeteg, röpül; de írt csendes, gyenge, setét alakot is.
Az ö-zést az irodalomban többen főként Dugonics András műveiben látták megtestesülni: „éktelen ö-zéseivel esmeretlenné, sőt, mondhatnám, gyűlöletessé tette az oly igen kedvelt Etelkát" - írta Horváth József Elek 1825-ben. Főként a debreceniek szálltak szembe harcosan az ö-zéssel. Földi János éppen Kazinczyt igyekezett lebeszélni arról, hogy Dayka ö-ző tervezetének engedjen. „Te pedig, barátom, ne engedd magadat az ilyenek által elcsábíttatni. Sőt (ezt egyedül magadnak írom) fogjuk közerővel a dolgot, nehogy a pápista magyarság, akiké mindazonáltal nem a legtisztább magyarság, felsőségre emelje magát."
Az irodalmi és a köznyelvben győzedelmeskedett ugyan a rövid nyílt e, de idők folyamán néhány ö-ző változat mégis általánossá vált. Petőfi költői nyelvében három per áll szemben húsz pörrel. Olyanokat, mint cseber, csepeg, megett, perzsel, ser, serte, setét, szeg, veder, veres, ma már kevesen mondanak, írnak, még pestiek sem, elfogadottabb, általánosabb az ö-ző változatuk. Ady verseiben még három tájnyelvi gethes van, egy göthös és egy göthöl.
Ennek ellenére nyelvünk monotóniáját, elszikesedését ma is magánhangzóink okozzák: minden negyedik magánhangzónk e. E-kórság - minősítette Kolozsvári Grandpierre Emil. Mekegő beszéd - mondta Kodály Zoltán, és „nyelvünk kitagadottjának", a rövid zárt ë-nek jelölésével próbálta helyreállítani beszédünk változatosságát. Kórusműveinek kottáiban, Iskolai énekgyűjteményében azonban hasztalanul jelölte ezt a hangot, énekkaraink figyelmen kívül hagyják. Esti dalában sem éneklik úgy, ahogyan a zeneköltő megkívánta: „Erdő mellett estvélëdtem, / Subám fejem alá tëttem. / Összetëttem két kezemet, / Úgy kértem jó Istenëmet."
Illyés Gyula naplójában 1948. augusztus 3-án számolt be Balaton-parti élményéről. Versben is megörökítette: Új nép a parton a költői pillanatkép címe:

Fürdőruhában szép lépésű nő -
Jó alakja az eleganciája.
Hogy ideillik! Mily „előkelő"!
S mi mindent mond el, ahogy kisfiára
Pillantva elkiáltja:
„Hun mész te, Fercsi! Vigyázz, beeső!"

Forrás: MNO
http://mno.hu/migr_1834/az_o-zes_szepsege-261559

 

 

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Lakomakönyv

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Tóth Béla: In prigione

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Tóth Béla

Gabonakonyha

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Péter László: A város cselédje

Cukor Blues

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Varga András: A régi Szeged

Kilófaló lakomák

Tápai Antal : Életutam