2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-09-27 - A magyar Vaskapu avatása napján

A magyar Vaskapu avatása napján

A szabályozott szakaszt, a hajózható Vaskapu-t 1896-ban adták át. Éppen ezen a napon !!!

A Vaskapu megnyitása 1896-ban

Az al-dunai szakaszon a magyar kormány viselte a szabályozási munkálatok teljes költségét. Ma pedig mindez másé… És mi tűrjük !!! Ezt is… Pedig viselkedhetnénk már végre magyarul is !

Vaskapu, mint jelentős természeti akadály a legtöbb nyelvben Vaskapu : törökül Demirkapı, németül Eisernes Tor, bolgárul Железни врата, oláhul (rumunyul) Porțile de Fier. Érdekesség, hogy rácul (szerbül) Đerdapska klisura / Ђердапска клисура azaz Gyerdapszka kliszura a török ‘örvény’ jelentésű girdap szóból származván „örvényes szoros”... No de a török is sokat rabolt… e szava is a perzsa گرداب‎ (gerdâb) szóból származik… Ebből a perzsa ‘kerek víz’ vagy ‘körző víz’-ből, a gerd āb-ból pedig minden magyarnak ismerős az ‘abál’ szavunk víz alapja…

E folyam-szoros a magyar Kárpátokat választja el a Balkán hegységtől, de tágabb látótérben a Kárpát-medence és a Balkán-félsziget választéka ősidőktől.

A hajózás biztonságossá tételének, az Al-Duna szabályozásának gondolatát Széchenyi István vetette föl, és a terveket Vásárhelyi Pállal készíttette el. A munkálatokat már 1834-ben elkezdték ugyan, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban folytatták.

Az emléktábla 1885-ben készült, amely a szoros északi, ma átmenetileg oláh (megszállás alatt álló) oldalán található.

Baross Gábor, a „vasminiszter” maga szervezte a költségvetési eszközöket. Lászlóvára előtt néhány kilométerrel, a Széchenyi-út megmaradt része mentén látható a sziklafalon a hatalmas, 10×7 méteres Baross-emléktábla. A tábla szövege öles betűkkel hirdeti: „Az Aldunai vaskapunak és a többi zuhatagnak az MDCCCLXXXVIII évi XXVI t. czikelye által elrendelt szabályozása megkezdetett I. Ferencz József uralkodása alatt Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök idejében Bellusi Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter által MDCCCLXXXX (1890) évi szeptember XV-én. Isten áldása legyen e művön és megalkotóin.”

Oly hatalmas vállalkozásról volt szó, hogy ehhez fogható építkezés addig mindössze egyetlen akadt a világon, a montréali vízlépcsőé a Szent Lőrinc-folyón.

Mednyánszky László festménye a Vaskapuról

A magyar Vaskapu avatása napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Kilófaló finomságok

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Péter László: Kálmány Lajos

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Bogár László - Hálózatok világuralma

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Péter László: József Attila Szegeden

A hű folyó

Mária román királynő párizsi követsége

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Mé piros a gólya csőre?

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Dankó Pista

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

A tudás még nem bölcsesség

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)