Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)

A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Magyargyalázat
Elhallgatott népírtások

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2026-01-19 - Török gyerek megvágta – Magyar gyerek gyógyítja

Török gyerek megvágta – Magyar gyerek gyógyítja

Egy kivesző táltos-hagyomány fogyatkozó nyom(dok)ain…

A Gólya, gólya, gilice … kezdetű gyermekdalt Sztankó Béla gyűlytötte.
Kiss Áron 1891-ben kiadott Magyar gyermekjáték-gyűjtemény (című) művéből maradt ránk.

Hegymegi **Kiss Áron** Lajos
filozófiadoktor, tanítóképző-intézeti igazgató, néprajzi gyűjtő, pedagógiai szakíró.

Érdemes elmerengeni rajta, hogy Sztankó Béla gyűlytői tevékenysége meg Kiss Áron 1891-es Magyar gyermekjáték-gyűjtemény-e nélkül
eggyáltalán ismerné-e ma valaki is mondókát vagy dallamot ?

E dalt a gyerekek akkor énekelték, amikor tavasszal először látták meg a hazatérő gólyát.

{
<<
\relative c' {
\key f \major
\time 2/4
\tempo 4 = 60
\set Staff.midiInstrument = "voice oohs"
\transposition c'
% Gólya, gólya, gilice, mitől véres a lábad?
\repeat unfold 2 { a'8 a g g f a f4 }
% Török gyerek elvágta, magyar gyerek gyógyítja,
\repeat unfold 2 { a8 a g a bes a g4 }
% síppal, dobbal, nádi hegedűvel.
a g a g a8 a g g f4 f
\bar "|."
}
\addlyrics {
Gó -- lya, gó -- lya, gi -- li -- ce,
mi -- től vé -- rës a lá -- bad?
Tö -- rök gye -- rëk el -- vág -- ta,
ma -- gyar gye -- rëk gyó -- gyít -- ja,
síp -- pal, dob -- bal, ná -- di he -- ge -- dű -- vel.
}
>>
}

Sztankó Béla : Énekes könyv I-III. rész (eggybekötve)
Méhner Vilmos Kiadása (1904)

Gólya, gólya, gilice,
mitől véres a lábad ?
Török gyerek elvágta,
magyar gyerek gyógyítja,
síppal, dobbal, nádi hegedűvel.

A gólya madár másik magyar (népi) neve a gilice volt, a hasonlóan kiveszett cakó szavunk mellett.

A nádi hegedű nádból, majd utóbb már a nádasok híján csak kukoricaszárból készült népi hegedű.
A sípot fűzfából, a dobot pedig fakeretre feszített bőrből készítették. (Majd a magyar világból az ősi dob kikopván, később a rontott világban néhol már csak bádog edényen doboltak. Leginkább a hulladék-bádogot amúgy is gyűlytő cigányok.)

A síp, a dob meg a nádi hegedű – eredeti nevén hejgető vagy hejgetű – ősi táltos kellékek, a zenével meg bonával való gyógyítás szerszámai voltak. Ezekről a bűvös kellékekről Diószegi Vilmos gyűlytött Szabíria-szerte…

A nádihegedű jelenségét Tömörkény István nyomán így örökítötte mög a Szegedi szótár :

Bálint Sándor : ***Szegedi szótár*** **II.** 177. o. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

A Magyar Néprajzi Lexikonban N. Bartha Károly jegyzi a nádihegedűt. A nádihegedű vagy szárazabb helyen (csak) kukoricahegedű vagy kóróhegedű készítéséhez két darab kétízes szárdarab szükséges. Egyikből készül a hegedűtest, másikból a vonó.
Mindkét darab egyik felét úgy alakítják, hogy a vonó, ill. a hegedű húrjai megmaradjanak. A húrokat pecekkel feszítik ki.
Két félkörívben hajlított cirokhúrból elkészítik a kiszélesített hegedűtest alakját. Néha a hegedű fejére kulcsokat is faragnak.

Kukoricaszárból készült játékhegedű
1955, Ramocsaháza, Szabolcs-Szatmár m.

Táltosaink tűntével a dallamaik-dalaik öröksége a csodák világában hívő gyermekek világába származott át…

Török gyerek megvágta – Magyar gyerek gyógyítja < Nyisson ide !

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!