2026. Föld hava (Szeptember) 18.-a - Diána, József neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2026-08-30 - Reményik Sándor születése napján

Reményik Sándor születése napján

Aranyasszony (augusztus) hava 30.-án köszöntjük a Magyar Mennyekben…
Reményik Sándorunkat a szülinapján…

Reményik Sándor Kolozsvár szülötte és Kolozsvár halottja (1890 augusztus 30. – 1941 október 24.)
feledhetetlen költőnk, a két világháború közötti megszállt Erdély magyar irodalmának kiemelkedő alakja.

Az életében több díjjal és elismeréssel is kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig ismeretlen volt,
mert módszeresen elhallgatott volt az antimagyar Magyarországon.

Hazafias költészetét 1945 után a kirekesztők – nemzetellenes politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték
a magyar irodalomból. Ma is mellőzött és agyonhallgatott… mert Magyar !!!
De itt az idő, hogy ledöntsük a hallgatás falát !
Olvassuk és szavaljuk Őt !!!

Édesapja neves és vagyonos építészmérnök volt, a Kolozsvári Iparos-Egylet elnöke, az evangélikus község gondnoka.
Reményik Sándor középiskoláit Kolozsváron végezte, itt kezdte jogi tanulmányait is, de szembetegsége miatt nem fejezte be. Hivatalt nem vállalt, örökségéből és az irodalmi tevékenységéből élt.

A KÖLTŐ A LELKEK ÉPÍTÉSZE – VALLOTTA …

Reményik Sándor – Nagy István festménye (1932 tájáról)

Első kötetei : Mindhalálig (1918); Végvári versek (1918–1921. 1921).
E versei már korán népszerűséget biztosítottak számára. Lírája az 1920-as évekre forrott ki. Ekkorra versei az Erdélyiséget,
a transzszilvanizmust tükrözik, erőteljesen érződik a költő humanista fölfogása. Alapításától, 1921-től főszerkesztője volt a Pásztortűz folyóiratnak.
Versei bővelkednek a természeti képekben, költészete nyitott bölcseleti kérdésekre, ott bújkál benne a móka is mindenütt.
Verseiben nagyon fontos szerepet játszik a jelképesség hellénkedőn a szümbolizmus.
Gondolatok a költészetről (Arad, 1926) tanulmánya a költői hivatás kérdéseit fejtegeti.

Költészetét 1940-ben Corvin-lánccal ismerték el.
Verseit angol, cseh, francia, lengyel, német, olasz, oláh (rómán), svéd és tót (szlovák) nyelvre is lefordították…

REMÉNYIK SÁNDOR: VÉGRENDELET

Fáradtságom adom az esti árnynak,
Színeimet vissza a szivárványnak.

Megnyugvásom a tiszta, csöndes égnek,
Mosolygásom az őszi verőfénynek.

Sok sötét titkom rábízom a szélre,
Semmit se várva és semmit se kérve.

Kik üldöztek át tüskén, vad bozóton :
Kétségeim az örvényekbe szórom.

A holtom után ne keressetek,
Leszek sehol – és mindenütt leszek.

Hááát… Itt is Ő van …

Hűvösvölgyi Ildikó, aki Benőcz Kata klasszikus gitárművész társaságában gyakran adja elő Reményik Sándor verseit,
egyenesen úgy fogalmaz, hogy számára…

REMÉNYIK VERSEIT SZAVALNI OLYAN, MINT EGY GYÓNÁS…

Reményik Sándor születése napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Kilófaló lakomák

Kilófaló finomságok

Kenyér és Bor

Péter László: József Attila Szegeden

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Kilófaló sütemények

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Mária román királynő párizsi követsége

Lengyel András: A „másik” Móra

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Dankó Pista

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Péter László: Szegedi számadás

Szeged (magyar)

Péter László: Szegedi tudósítások