2024. Ígéret hava (Május) 06.-a - Ivett, Frida, Judit neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2021-09-26 - Első magyar tájképfestőnk 230. szülinapján

Első magyar tájképfestőnk, Markó Károly 230. szülinapján

1791 szeptember 25.-én született Markó Károly magyar festőművész, a magyar tájképfestészet iskolateremtő mestere. 

Már fiatalon is festőnek készült. Az 1800-as évek elején mérnöki tanulmányokat folytatott Pesten és Kolozsváron. Mérnökként Lublón és Rozsnyón dolgozott 1812 és 1818 közt. A fölvidéki Rozsnyón festette első képeit is. 1818-ban Pestre költözött, hogy rajztudását fejlessze. 1822-ben a bécsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett, a történelmi és tájképfestészeti szakon.

Bécsben megnősült, nyolc gyermeke született. 1826-tól Kismartonban élt, 1830-tól az Esterházy-birtokon. Pártfogója, egy bécsi bankár megbízásából megfestette a Visegrád című képét (1826–30), amely a magyar tájképfestészet legelső darabja. 

1832-től Itáliában élt, járt Rómában, Firenzében, Velencében és Bolognában, majd Firenzében telepedett le. Ekkor már Európa-szerte ismert festő volt... 

Itt lenne már az ideje korszerűen életrajzi játékfilmmel is tisztelegni nagysága előtt !
Egy ilyen kalandos filmen át a ma ifjúsága is méltán megismerhetné Őt…
 

Markó Károly szülinapján < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Helyünk és sorsunk Európában

Kilófaló lakomák

Harmatszedés égi mezőkön

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Mária román királynő párizsi követsége

Péter László: A város cselédje

Ehető virágok

Kenyér és Bor

Mangalica

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Mr. Trianon

A leves hazudik

Bioételek gabonából

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Bogár László - Magyarország és a globalizáció