Hírlevél

Újrarajzolt körzetek – reagál a főjegyző

Az újrarajzolt szegedi körzetetek: feltűnő aránytalanságok című cikkünk kapcsán megkereste szerkesztőségünket Mózes Ervin címzetes főjegyző, aki néhány gondolatot szeretne hozzáfűzni az írásban foglaltakhoz, ezt alább olvashatják.

Mózes Ervin szerint túldimenzionált szempontként tűnt fel az arányosság az új körzethatárokkal kapcsolatban az előző cikkünkben. A SZEGEDma.hu-nak nyilatkozva a főjegyző kifejtette, hogy bár az Alkotmánybíróság helyesen az arányosság irányába tolja a rendszert, ugyanakkor meghagyja a törvényalkotó azokat a szempontokat is, melyeket mélyebb elemzés után tud csak az ember befogadni.

„A mostani változtatás előtt 25 körzet volt, melynek a lakosságátlaga 6593 fő. Ezzel az átlagszámmal számolva eddig 7 olyan körzet volt, amely 15 százaléknál nagyobb mértékben tért el az átlagtól negatív irányban, és 5 olyan körzet, amely pozitív arányban. Most a változtatás után 20 választókörzet van, ahol a lakosság átlaga 8234 fő, s ettől negatív irányban 15 százalék felett 3 körzet tér el, pozitív irányban pedig 4" - mondta el portálunknak Mózes Ervin. „Több szempontot kell figyelembe venni, az egyik kétségtelenül az arányosság, de hangsúlyozom, hogy ugyanilyen súllyal kell kezelni más irányelveket is" - folytatta a tisztségviselő. „Ilyen például a történelmi sajátosság. 1973 előtt nem volt úgynevezett 'Nagyszeged', és a kistelepülések - Tápé, Szőreg, Kiskundorozsma és Gyálarét - önállóak voltak. Ezt az önállóságot a választási kiírás korábban és most is preferálja. Tehát törekedni kell arra, hogy ne legyen elcsatolva tőlük terület. Dorozsma esetében például eddig két kis körzet volt ötezer-néhányszáz lakossal. Ha azt meghagytam volna, akkor több mint háromezerrel térne el negatív irányban a mostani 8234 fős lakossági átlagszámtól. Így pedig egy körzetként kétezer-ötszázzal tér csak el pozitív irányban."
A főjegyző szerint vannak még földrajzi és helyi sajátosságok is, amelyeket szintén hasonlóan kell figyelembe venni, mint az arányosságot. Szegedet kettészeli egy folyó, körbeveszi egy árvízvédelmi körtöltés, ezek természetes határokként foghatók fel éppúgy, mint Szeged gyűrűsugaras szerkezete. Az ezt alkotó utak lényegében szektorokra osztják a várost, mint Alsóváros, Móraváros, Felsőváros stb.
„Az én szempontjaimban tehát ugyanolyan súllyal esnek latba a fent említett meghatározások, mint az arányosság. Azon igyekeztem, hogy ezek a természetes tömbök megmaradjanak, lehetőleg ne folyjanak át egymásba. Mondok egy példát: egy petőfitelepi ember nem bír a tápéi identitásával és fordítva, még ha számszakilag lehetne is Tápéhoz csatolni Petőfitelepből. Nekem ezt védenem kell, nem tehetem meg azt Tápéval, hogy az arányossági szempontok miatt sértem a tápaiságot. Dorozsmán pedig szinte forradalmi hangulat lenne, ha Béketelepről a két kisebb körzethez hozzácsatoltam volna néhány utcát. Továbbá ez a tömbszerűség mind a képviselőknek és a választóknak jól körülhatárolható, érthető körzet. Ezért vagyok köteles figyelembe venni olyan szempontokat, amely az arányosság követelményén túlmutat, és ugyanolyan törvényi szabályon alapul, mint az arányosság kifejezése" - így Mózes Ervin.
Hozzátette, hogy a meghatározás ellen július elsejéig kifogással lehet élni, amit a helyi választási irodától továbbítanak majd a megyei főjegyzőnek, a területi választási iroda vezetőjének, aki az arányosságot, valamint a többi szempontot mérlegelve vagy megváltoztathatja vagy jóváhagyhatja a város főjegyzőjének döntését. A megyei főjegyző döntésével szemben fellebbezési lehetőség nincs - mondta el kérdésünkre.

Forrás: www.szegedma.hu