Irattár
Szúnyogok. Olvasói levél Dr Szepesszentgyörgyi Ádámtól
2010-06-21
Tisztelt Délmagyar szerkesztősége!
2010. június 18-i számukban megjelent egy cikk: Össze kell fogni a szúnyoghad ellen címmel. Erre szeretnék reagálni, mert egyrészt személyesen is érintve vagyok az említett cikkben, más részről, pedig a nyilatkozó igazgató szakszerűtlensége úgy érzem, szégyent hoz Szegedre, erre a Természettudományi Egyetemmel is rendelkező városra. Igaz, egy igazgatótól nem várható el, hogy mindent tudjon, de akkor legalább ne nyilatkozzon. Szeretném a téves állításokat megcáfolni, mindazzal együtt, hogy érdemtelennek tartom az efféle „szájkaratét".
Téves az állítás, miszerint egy holtág nyílt vízterületén, a partszegélytől távolabb is élnek a vízben csípőszúnyog lárvák. De hogy pontot tegyek a kérdésre, megmutattam a Délmagyarország fotósának, s minden médiának, hogy a parttól 30 cm-es sávban rengeteg lárva él, a nyílt vízben, pedig már egy sem található. Ez tény, ezt bárki könnyen ellenőrizheti.
Annak ellenére, hogy Szegeden az igazgató szerint „kiváló" a biológiai lárvairtás, heteken át több millió szúnyog kel szárnyra a közigazgatási határokon belül, tehát felesleges a helyzetet a berepülő szúnyogokra fogni, hiszen van bőven hazai termés is. Tulajdonképpen a gond már ott kezdődik, hogy Szegeden a csípőszúnyog lárvákat fel sem ismerik, és a biológiai védekezést a pirosló árvaszúnyog lárvák ellen folytatják (lásd: délmagyar 2008. 05. 18-i számát). Az árvaszúnyogokról köztudott, hogy nem szívnak vért, és fontos haltáplálékot jelentenek. Ezek a lárvák valóban a víztestben bárhol élhetnek, de az ellenük való védekezés teljesen felesleges, sőt káros is. Azt sem értem, hogy a március végén megjelent csípőszúnyog lárvák ellen, miért csak április végén kezdtek el védekezni, amikor a szúnyogok repülő alakjai már régen megjelentek... s csíptek.
A repülőgépről történő biológiai lárvairtás hatékonyságáról csak annyit, hogy a repülőgépről kijuttatott biológiai szer esetén az ártéri területek növénytakaróval fedett területein akár 100% is lehet a feleslegesen kiszórt készítmény applikációs vesztesége.
Mindezek mellett, Szegeden már 14 éve végzik a biológiai lárvairtást, hogyan lehet ugyanakkor, hogy nem tudnak semmi pozitív előrelépést felmutatni? A biológiai szúnyoglárva gyérítésnél arra kellene törekedni, hogy a kémiai szúnyogirtás helyett, és ne mellette legyen. Nyugat-Európában már jelentős eredményeket értek el ezen a téren:
- Franciaországban 90%-ban csak földi technológiával és biológiai módszerrel védekeznek, ha nem sikerül, akkor kémiai úton is, de durva lenne ezt összehasonlítani a szegedi általános rovarpusztítással.
- Olaszországban is elsősorban a biológiai módszerek alkalmazása a fő irány, de a kémiai vegyszert is (Aqua K-Othrine) gyalogosan, háti permetezővel juttatják ki. Olaszországban és Franciaországban a földi-kémiai szúnyogirtást, az ott megjelent ázsiai tigrisszúnyogok ellen vetik be, amelyek terjeszthetik a dengue és chikungunya láz betegségeket.
- Németországban a Felső-Rajna vidékén, 320 kilométer hosszan, már több évtizede megvalósították a kizárólagos biológiai védekezést. Ennek szervezete a KABS (Die Kommunale Aktionsgemeinschaft zur Bekämpfung der Schnakenplage). Ugyanakkor Németország más területein, ha szükséges, kémiai vegyszerekkel is védekeznek a kifejlett repülő alakok ellen.
Kollégámmal (Kerékgyártó István) a KABS munkájához hasonlóan szeretnénk megvalósítani Magyarországon is a szúnyogártalom elleni kizárólagos biológiai védekezést. Ez valóban több munkát, és szakértelmet igényel, de a biológiai védekezés a kémiai módszerrel történő általános rovarirtással ellentétben a költségek töredékébe kerülne, hogy ne is említsem a Szeged által szúnyogirtásra elköltött brutális összeget.
Teljesen felesleges lenne tehát újabb pénzt kérni a szúnyogok gyérítésére, mivel eddig Szeged többször annyi pénzt költött erre, mint pl. a Balaton térsége egész évben. Mégsem volt a szúnyogok elleni védekezés eredményes. Az okokat tehát nem a pénz hiányában kell keresni, hanem sokkal inkább a szúnyoggyérítést végző cégnél megfigyelhető hozzáértés hiányában.
De summa summárum, valami gond van a szúnyogirtásnál...
Vagy rossz időben végzik,
vagy rossz helyre juttatják a szert,
vagy az alkalmazott biológiai készítmény nem hatékony,
vagy rossz a módszerük,
vagy hiányzik a szakértelem.
Mindezek közül, ha már csak egy is megvalósul, oda jutunk, ahol most Szeged is tart.
Szepesszentgyörgyi Ádám, PhD
www.kornyezettudat.hu
