www.ujszeged.hu
2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2024-06-20 - A SZABÁCSI VÉSZ NAPJAIBAN

A SZABÁCSI VÉSZ NAPJAIBAN

SZABÁCS OSTROMA 1521 NAP (JÚNIUS) HAVA 20.-ÁTÓL ÁLDÁS (JÚLIUS) HAVA 7.-ÉIG TARTOTT …

Szabács (ma rácul: Шабац / Šabac [ejt: Sabac ]) régi magyar nevén Zászlón, törökül Böğürdelen a 13. századtól a török hódításig (1470)
Magyarország része, ill. a hűbéres Macsói Bánság központja volt.

Szabács vára a Szerémség egyik legfontosabb vára volt, amely 1492-ben is visszavert még egy török ostromot. Kinizsi Pálnak köszönhetően Mátyás király halála után is sikerrel védték még a déli végeinket vitézeink az ellenséges támadásoktól. Kinizsi halálát követően azonban már egyre nehezebb volt a végvárakat fönntartani. Az állampénzek elkótyavetyélésével, amelyeket a védekezésre kellett volna fordítani, csökkent a várak őrsége, avult a fegyverzet és a falak olyan mértékben romlottak, hogy még a török portyákat sem tudták már visszaverni. Aztán egyre aggasztóbbá vált a helyzet…

Hogyan is történt a magyar állampénzek elkótyavetyélése ?!
Ajánlott olvasmány :  Móricz Zsigmond : Fortunatus
Rossznyelvek szerint Móricz épp ez őszinte műve miatt nam kaphatott irodalmi Nobel-díjat…

Szabács várának ostromát a ruméliai török sereg, Ahmed pasa vezetésével kezdte meg 1521 nyarán.
Öt nappal később az anatóliai had meg Nándorfehérvár vívásába fogott, ami kereken két hónapig tartott…

A Szabács várát védő Logodi Simon és Torma András eltökélték, hogy kitartanak a végsőkig és erre ünnepélyesen föleskették a várat védő katonákat is (akárcsak egy bő emberöltővel később Dobó István az egrieket). A védőknek elfogyott a lőpora, így nem használhatták már a tűzfegyvereiket sem.
Bár lehetőségük adódott volna, hogy a Száván át elmeneküljenek, de Logodiék becsülettel a kitartást, a hősi harcot választották
Július 7.-én kezdődött meg az utolsó roham, a SZABÁCSI VÉSZ ! A maradék hatvan magyar meg rác vitéz a város főterére gyűlt össze,
hogy ott vívja meg utolsó összecsapását az ellenséggel. A kegyetlen öldöklésben mindeggyszálig hősi halált haltak… 
Példát mutatva fél ezredévre minden magyarnak !

Itt az idő fölnőni hozzájuk ! Végre filmre vinni hőstetteiket !!! És méltán ünnepelni Őket !!!

Az igen kétes értékű belviszályhős Dózsa György helyett a legendába illő Logodi Simonról és Torma Andrásról illene minden magyar városban és faluban utcákat elnevezni !!! Az országot romba döntő Dózsa az antimagyar komcsik örökén máig mindenütt ott van, míg Magyar Hősünk, a Szabácsot holtig védő Logodi meg sehol !!! Ébresztő, Magyarország !!!

A SZABÁCSI VÉSZ NAPJAIBAN < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

A tudás még nem bölcsesség

Írások a Nagyárvízról

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Kilófaló finomságok

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Varga András: A régi Szeged

Kecske ételek

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

A magyar szürkemarha

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Péter László: Szegedi seregszámla

Péter László: A város cselédje

Gyilkos vagy humánus gazdaság