www.ujszeged.hu
2025. Szelek hava (Április) 02.-a - Áron, Ferenc neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2025-01-25 - Ignácz Rózsa szülinapján

E napon született…

1909 január 25.-én született Kovásznán Ignácz Rózsa magyar színésznő, író, műfordító.

31150473_2079187025662198_266518973_n.png

Édesapja, Ignácz László szavajárása volt, hogy
Úriember lefelé nem tapos, felfelé nem dörgölődzik… 

Amikor valaki, a sok száz holdas nagyságos és méltóságos asszonyok közül Kovásznára érkezése után megkérdezi tőle, „és mondd drágám, nektek Makkaiaknak hol vannak a birtokaitok?” Kornélia asszony nemes egyszerűséggel a homlokára mutatott az ujjával, és csak annyit mondott: itt. 

Ignácz Rózsa 1931-ben végezte el a Színiakadémiát Budapesten. 1931–1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1939–1940-ben a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítójaként dolgozott. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választották. 1945–1947 között lektorként a Fővárosi Kiadónál dolgozott, majd a Református Élet című lap szerkesztője volt.
A Nagy Vörös Terror idején tíz évnyi kényszerű hallgatás után, 1957-ben jelenhetett csak meg elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt).

Ajánlott olvasmány Laborfalvi Rózáról meg a magyar színészet kezdeteiről :

Mottóul is illene mindeggyik könyvébe :

„Egyike azon nagyjainknak, akit méltatlanul mellőztek idehaza és odahaza egyaránt évtizedekig.
Neve, életútja, munkái, sajnos még ma is alig-alig ismertek, pedig minden könyve kötelező házi olvasmány lehetne minden magára valamit is adó magyar ember számára !” (Kocsordi Nagy Béla)

Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak.
Útirajzai távoli tájakról tudósítanak. Oláh nyelvből is készített maradandó műfordításokat.

Ignácz Rózsa szülinapján < Nyisson ide ! 

IGNÁCZ RÓZSA MŰVEI

  • Anyanyelve magyar (regény, 1937)
  • Rézpénz (regény, 1938)
  • Levelek Erdélyből (elbeszélés, 1939)
  • Született Moldovában (regény, 1940)
  • Erdély lelkeA hazatért Erdély nagy, képes emlékalbuma; szerk. Ignácz Rózsa, bev. Zilahy Lajos; Dante, Budapest, 1940
  • A bujdosó (elbeszélés, 1942)





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

10 nap az Iszlám Államban

Halételek

Gulyás László : Edvard Bened

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Kenyér és Bor

Mr. Trianon

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Manipulált mértéktelenség

Bogár László : Bokros újratöltve

Oláh Miklós: A Csillagépület

Az Adriától Amerikáig

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Juhételek