www.ujszeged.hu
2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2025-03-11 - Judás köve / Judás és Jézus

Judás köve / Judás és Jézus

E napon olvashattánk eleink először...
Ady egy önítész pillanatának leképeződése e költemény 

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)

Dühödt, lázongó szívverésem
Golgotai bazaltra vésem.
Krisztus, poétám, szent Alak,
Eladtalak.

Enyém volt minden álmodásod,
Én voltam a lelked, a másod,
Megkoszorúztam a fejed.
Szerettelek.

S eladtalak, én fejedelmem,
Mert az Élet az én szerelmem,
Mert én is álmodok nagyot :
Költő vagyok.

Nem hallgatom zsoltáros ajkad,
Nem kell szép, égi Birodalmad.
Selymet, pénzt akar egy leány,
Vár, vár reám.

Galád vagyok ? Galád az Élet,
Bűve miért nincs az Igének ?
Vággyal, kínnal miért gyötör
Pénzes gyönyör ?

Irott kövem dobom a mélybe,
Megreng a Föld sok ezer évre
S késői bűnös, bús szemek
Megértenek.

Először : Budapesti Napló 1906. március 11.-i számában jelent meg. 

XI. évf. 69. sz. 1. – Tárca – Ady Endre –  „A Pénz” főcímmel Judás köve címen másodiknak jelent meg
az Öröm-város volt a hazám költemény után.

Judás köve / Judás és Jézus < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: A város cselédje

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Aranyszarvas földjén

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Az Adriától Amerikáig

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Tápai Antal : Életutam

Helyünk és sorsunk Európában

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Péter László: Kálmány Lajos

Lakomakönyv

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Bogár László : Bokros újratöltve

A hű folyó