A szerző jó ismerője a magyarországi várak történetének. Ez irányú korábbi munkáját a kritika elismeréssel fogadta. Ebben a könyvében a szegedi vár históriáját, ezzel szoros összefüggésben a török háborúkban, a Rákóczi-szabadságharcban és az 1848-49. évi forradalomban betöltött szerepét tekinti át. A Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában eddig megjelent vártörténeti kötetek a napjainkban is épen álló vagy romokban heverő várak történetét beszélik el. E könyvben a szerző egy olyan vár históriáját írja le, amelyet ma hasztalan keresnénk, pedig nem ostromok, dúlások vagy elemi csapások következtében tűnt el a föld színéről.
A törökök által épített külső tornyos erősséget alig száz esztendeje lebontották. A várost elpusztító 1879. tavaszi árvíz után Szeged teljes átépítésekor szükség volt a régi vár területére, de még inkább a vár sok ezer köbméternyi tégla-, kő- és földtömegére. A felhasználható anyagokból a mai belváros középületeinek sora épült fel, a másra alkalmatlan törmelékkel pedig feltöltötték szinte az egész belváros területét. Az örökre eltűnt régi vár így tovább él - legalábbis anyagában - a ma is álló épületek sorában. A vár falai, tornyai helyén ma egy modern nagyváros élete zajlik, s a sok hadakozást, vért, szenvedést látott sáncai helyén parkok sétányai húzódnak. Emlékét mindössze egy repkénnyel befuttatott erődítménymaradvány őrzi.
A vár elhamarkodott lebontásából adódó kár pótolhatatlan, s ezt igazán csak napjaink szervezett műemlékvédelme mérheti fel.
Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)
Hírlevél
Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)
A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)
Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!