www.ujszeged.hu
2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2025-10-13 - A Kenyérmezei Diadal Napján

A Kenyérmezei Diadal Napján

E napon történt történt… 1479 október 13.-án…
Érdemes emlékeznünk hát e napon dicsőséges diadalunkra !

kenyérmezei csata azaz illőbben, magyarul a Kenyérmezei Diadal az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479 Mag (október) hava 13.-án Mátyás magyar király hadserege és az Oszmán Birodalom portyázó serege között. Megjegyzendő: akkoriban még illendőn a havasalföldi oláhok is buzgón támogattak bennünket III. más néven Öreg Baszarab Laiotă vezérükkel az élen, oszmántól szabaduló törekvéseikben…

Mátyás bevette Szabácsot a magyar déli végek nagyobb biztonságára.

Örök tisztelet a Magyarság Hőseinek !!! Magyar Vértanúinknak !!!

Szabácsnak dicsőséges emlékezete : Mátyásunk hosszan készülődött, majd 1476 telén a töröktől visszavette a várat. Erről regél Szabács Viadala !

Szabács Viadala… helyesebben Szabács Diadala !

A vár viadalát beszéli el a legrégebbi eredetiben fönnmaradt históriás énekünk, a Szabács viadala, melyet (400 évre rá) 1871-ben az Ung vármegyei Csicseren a Csicsery család oklevelei között találtak meg. (Ha nem jön a fosztogató 2. Ukrán Front, talán még ma is találhatnánk ilyeneket…)
Ezt a hősi éneket hajdan Mátyás királyunk asztalánál énekelték, dicsőítve nagy királyunk tetteit…
Ma is illene énekelnünk Mátyás magyar örökségeként !!!

Érdemes elmerengeni rajta, min múlik a világi dicsőség ?!
Ha Csicseren a Csicsery család nem csicsergi e hősi dalt és le nem jegyzi, sőt évszázadokon át meg nem őrzi, úgy ma nem is tudnánk róla… 
No és persze hány ilyen csodánk veszhetett oda az antimagyar internácizmus tombolásában az elmúlt évszázadokban ?!

Bosszúból, visszavágóként Erdélybe törtek a törökök és dúvad-módon fosztogattak.
Elöl az azabok, a martalócok, a fosztogatók jártak…

A hűtlen folyó, az Olt mentében jöttek, majd olthatatlan félelemmel, iszonyattal menekültek…

Bonfini korabeli híradása a csatát vezénylő Kinizsiről : „Kinizsi Pál két kardot vesz kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol.
Amerre ront, föltarthatatlanul mindent, amit talál, letipor, széles sorban hatalmas öldöklést és mészárlást visz végbe…”
 

A muzulmán terrort ma is ily módszeres és magabiztos tarolással kell kiirtanunk Európából,
még mielőtt Magyar Hazánkat harapófogóba fognák a modern azabok, az ebek… a fasiszlám mai bűnvándor gyaúrjai…

A Kenyérmezei Diadal napján érdemes fölelevenítenünk őseinket és hőseinket meg méltatlanul feledőbe vesző történelmi sikereinket...
Országszerte Karneváli Napnak illene a mai... A legkevesebb lenne a Kenyérmezei Karnevál, amelyben a magyar az oláhhal együtt ünnepelhetne...
De... Akár Nemzeti Ünnepnapként is emlékezhetnénk, lovagi viadalokkal meg karnevállal !
Minden magyar (meg oláh) településen... Akár megbékélt török testvéreinkkel egytemben...

A Kenyérmezei Diadal Napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Móra Ferenc: Írások Csókáról

A hű folyó

Kilófaló finomságok

A magyar szürkemarha

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Az élő Árpádok

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Bogár László : Örvényben

Juhételek

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Bogár László : Bokros újratöltve

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Szeged (magyar)

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv