www.ujszeged.hu
2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2025-10-14 - Zichy Mihály szülinapján

Zichy Mihály szülinapján

MAG (OKTÓBER) HAVA 14.-ÉN …

1827-ben e napon született Gróf Zichy Mihály magyar festőművész, grafikus († 1906)

Zichy Mihály 1840 körül

Pesten Marastoni Jakabnál, majd Bécsben Waldmüllernél tanult.
Zichy Mihály az orosz cári udvar festője volt, aki húszéves korától – néhány éves párizsi és rövid hazai megszakítással – egészen haláláig,
negyvenkilenc évig dolgozott Oroszországban.

Több kirándulást tett a Kaukázusba. Fölkereste azokat a helyszíneket, amelyeket Lermontov műveiből ismert. 
Ezek a költeményei képi megjelenítésére ihlették Őt : A Terek ajándékaA tengeri cárleányA sellőAz angyal.

Szevasztopolon keresztül érkezett Grúzia (Georgia) fővárosába, Tifliszbe. Zichy Ilja Csavcsavadze – az új grúz irodalom megalapítója – baráti körében
meleg fogadtatásban részesült. 

Zichy grúziai tartózkodása kezdetén a haladó khartvéli értelmiség, az orosz forradalmi demokrata eszméktől áthatottan,
nagy tervet kívánt megvalósítani Sota Rusztaveli híres eposzának díszkiadását.
Ilja Csavcsavadze kérte föl Zichyt e képekre, aki önzetlenül, ingyen vállalta e föladatot

Zichy Mihály – 1881, Bécs

»Zichy Mihály életének s művészetének teljes és igaz értékelése mindmáig nem történt meg. Nem könnyű, nem kis feladat ez. Maga Zichy még 1876-ban a következőket írta erről: ”Igazán szerencsések azok, akiknek életrajzát nem hamisítják meg ellenséges, avagy túlzottan baráti kiegészítésekkel, vagyis ilyen balzsamozás nélkül, szellemes tollal és pontos elemzéssel örökítik meg az utókor számára. Csekélységemnek szerencsétlensége az, hogy oly sok oldalról és nyelven ködösítettek el: miért is későbbi életrajzíróm átkozott zavarban lesz a valóság fölismerésében.” Később azt is írta, hogy művészetéről „határozott ítéletet” alkotni csak akkor lehet majd, ha műveit „egybegyűjtve láthatják”. Zichy grafikai alkotásainak száma ezrekre megy: ezeknek azonban csak egy kisebb hányada – nemegyszer csak elkopott fényképről vagy nyomatról – ismeretes idehaza.« (Berkovits Ilona)

Az egyik legismertebb rajza:

Ádám és Éva – Az ember tragédiájában

De a napjainkhoz talán legillőbb látnoki alkotása :

A rombolás géniuszának diadala (1878, Magyar Nemzeti Galéria)

Ajánlott olvasmány :

Ég és föld között

Zichy Mihály szülinapján < Nyisson ide !

Akit meg inkább az intézmények hoznak lázba annak itt van a ma 153 éve alapított

Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Bogár László - Hálózatok világuralma

Lengyel András: A „másik” Móra

Tóth Béla

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Gulyás László : Edvard Bened

Péter László: Néprajz, népműveltség

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Péter László: Szegedi számadás

Mangalica

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Péter László: József Attila Szegeden

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Dankó Pista

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Kenyér és Bor

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről