www.ujszeged.hu
2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2025-11-03 - Bolyai – a Szabad Mértan Születése Napján

Bolyai – a Szabad Mértan Születése Napján

Ez a nap az abszolút geometria születése napja !  Enyészet (november) hava 3.-a

1823-ban Bolyai János e napon írta meg Temesvárról híres levelét apjának,
amelyben az abszolút geometria rendszerének fölfedezéséről tájékoztatta : 
„A semmiből egy ujj más világot teremtettem”.

Ez a Nap a Szabad Mértan Születése Napja !

Márkos Ferenc – Bolyai rekonstruált arcképe

„A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet.” 
(Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke)

Bolyai János Appendixének egyik oldala (1831)

Csaknem egy évszázadra rá Babits Bihály Bolyai-jában írta meg Róla :

Babits Mihály : Bolyai

„Semmiből egy uj, más világot teremtettem.“
Bolyai János levele atyjához.

İsten elménket bezárta a térbe
Szegény elménk e térben rab maradt :
a kapzsi villamölyv, a gondolat,
gyémántkorlátját még csak el sem érte.

Én, boldogolván azt a madarat
ki kalitjából legalább kilátott,
a semmiből alkottam uj világot,
mint pókhállóból sző kötélt a rab.

Uj törvényekkel, túl a szűk egen,
uj végtelent nyitottam én eszemnek;
király gyanánt, túl minden képzeten

kirabolván kincsét a képtelennek
nevetlek, mint İstennel osztozó,
vén Euklidész, rab törvényhozó.

Babics Mihály Nyugat· / · 1911. 17. szám

Babits Bihályunk Bolyai-költeményét természetesen elhallgatták előlünk… mint ezernyi más remeket. Helyette avítt propagandával,
ma is ó’csó napi trutymákkal tömik a fejeket… különösen a gyermek-fejeket…

Értelmezéséhez alapadalék : (Alexandriai) Eukleidész (Εὐκλείδης) – régiesebb pongyolatin nevén Euklidész a hagyományos mértan (geometria) hellén (ógörög) atyamestere… Ő az alexandriai számtanoda megalapítója, a hírneves ókori mathématika(tan)könyv, a Sztoikheia (Στοιχείa) azaz az Elemek szerzője, amelyben összefoglalta a számtan meg a mértan alapjait  ez az eukleidészi geometria.
Az Ő két évezredes elveit döntötte meg Bolyai János, ekként nyer értelmet e vers utolsó két sora: 
nevetlek, mint İstennel osztozó, / vén Euklidész, rab törvényhozó

Bolyai – a Szabad Mértan Születése Napján < Nyisson ide !

De tavaly elérhető volt még : A két Bolyai – Rádiójáték ; Németh László

Idénre az antimagyar rasszisták ezt is törölték !!!
A szocializmusban a NÉP pénzén, atyáink meg öregatyáink pénzén forgatták a filmet meg a hanganyagot is.
Most meg internáci kirekesztők ezt is kisajátították ! Hogy agyonhallgat(tat)hassák...
A kérdés : Meddig tűrjük még ?!
Az elnyomatást, az internáci gyarmatosítást...





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Kilófaló finomságok

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Tóth Béla: In prigione

Kilófaló sütemények

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Mé piros a gólya csőre?

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Gulyás László : Edvard Bened

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

10 nap az Iszlám Államban

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Globális uralmi rend

Magyarország, a vonakodó csatlós

Ehető virágok

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Kecske ételek

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán