www.ujszeged.hu
2026. Ígéret hava (Május) 01.-e - Fülöp, Jakab, József neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2025-11-30 - Mindig az a perc a legszebb perc… – a Kísértés napján...

Mindig az a perc a legszebb perc… – Kísértés – magyar film

Ezen a napon láthatták eleink először...

A filmet még a szovjet fosztogatás (a 2. Ukrán Front) előtt forgatták a Füzérradványi kastélyban

Horváth Cecil bosszút akar állni öccséért, akit bankrablás miatt elítélt Dr. Kétzy törvényszéki tanácselnök.
Így előbb a közelébe férkőzik, majd magába bolondítja a mit sem sejtő férfit.

Rendező: Farkas Zoltán
Forgatókönyvíró: Szatmári Jenő, Bónyi Adorján
Szereplők: Karády Katalin, Bulla Elma, Hajmássy Miklós, Halmay Tibor, Nagy István

Első bemutatója 1941 Enyészet (november) hava 30.-án volt

A Hunnia Filmgyár első hangosfilmjét a némafilm korszaka óta elhanyagoltan álló és ekkorra már teljesen felújított pasaréti filmgyárban forgatták. Rendezője a tehetséges filmvágóból avanzsált Farkas Zoltán, akinek talán ez a legismertebb munkája. De a filmtörténet számára nem csak erről híres ez a Karády-film, amelyben Fényes Szabolcs egyik legismertebb filmslágere (Mindig az a perc a legszebb perc…) is fölcsendül, hanem azért is, mert külső felvételeit messze Budapesttől, a Zemplénben, a füzérradványi Károlyi-kastély parkjában készítették. A fényviszonyok miatt Eiben István – az attraktív fény-árnyék hatások utánozhatatlan mestere – csak a külsőket tudta kiexponálni, a kastélyban játszódó belső jelenetek már Pasaréten készültek, ahol a műteremben az eredetiség kedvéért még a radványi kastély híres csavart oszlopait is megépítették. Az izgalmakban, szerelemben és igényes képsorokban bővelkedő film azóta sokak kedvence lett, többször bemutatták a füzérradványi kastélyban is, melynek felújításakor a restaurátoroknak nagy segítségére volt maga a film és a forgatáson készült számos werkfotó. 
Kurutz Márton filmtörténész

Fényes Szabolcs filmdala pedig kora slágerévé lett : Mindig az a perc a legszebb perc…

MINDIG AZ A PERC A LEGSZEBB

[...]

Mindig az a perc a legszebb perc,
Mit meg nem ád az élet,
Az a legszebb csók,
Mit el nem csókolunk.
Mindig az az álom volt a szép,
Mely gyorsan semmivé lett,
Amit soha többé meg nem álmodunk.

Ma a csókra még csak várunk,
Menekülhetsz tőlem még,
S megmarad a forró vágyunk,
Mint egy szép emlék.
Mindig az a legszebb perc,
Mit meg nem ád az élet,
Az a legszebb csók,
Mit el nem csókolunk.

 

A kommunisták által lelomolt gyönyörű kastélyt, ahol e filmet forgatták, mára fölújították :

Magyarország Csodái: Károlyi-kastély, Füzérradvány

Mindig az a perc a legszebb perc,
Mit meg nem ád az élet,
Az a legszebb csók,
Mit el nem csókolunk.
Mindig az az álom volt a szép,
Mely gyorsan semmivé lett,
Amit soha többé meg nem álmodunk.

Ma estére ajánlott film :

Mindig az a perc a legszebb perc… < Nyisson ide !

Aki pedig a költészetben mártózna ma este, annak ím ma épp 115 esztendősen :

HISZEK HITETLENÜL ISTENBEN

Hiszek hitetlenül Istenben,
Mert hinni akarok,
Mert sohse volt úgy rászorulva
Sem élő, sem halott.

Szinte ömölnek tört szivemből
A keserű igék,
Melyek tavaly még holtak voltak,
Cifrázott semmiség.

Most minden-minden imává vált,
Most minden egy husáng,
Mely veri szívem, testem, lelkem
S mely kegyes szomjuság.

Szépség, tisztaság és igazság,
Lekacagott szavak,
Óh, bár haltam volna meg akkor,
Ha lekacagtalak.

[...]

Ady Endre

HATVANY LAJOSNAK,
aki hideg szeretetével is több volt hozzám bárkinél, hívőbb
és jobb, adom s ajánlom ezt a talán utolsó verseskönyvemet.
Érmindszent, 1910. november 30.

Ady Endre

A MINDEN-TITKOK VERSEI – 1910





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Mangalica

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

A magyar szürkemarha

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Bálint Sándor - A szegedi paprika

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Magyarország felszámolása

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Manipulált mértéktelenség

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Kecske ételek

Péter László: Néprajz, népműveltség

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér