www.ujszeged.hu
2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2025-12-21 - ÁLOM HAVÁBAN – ÁLMUS, ÁLMOS, ÁLM(OD)Ó…

ÁLOM HAVÁBAN – ÁLMUS, ÁLMOS, ÁLM(OD)Ó…

Álmodó és Álmaikban hívő eleinkről no meg Álmos – bár olykor inkább csak álmos – utódaikról számadást adnunk ugyan mikor is lehetne időszerűbb,
mint éppen Álom havában ?!

Éppen a legrövidebb nappalon…
Az azt követő leghosszabb éjszakán
A Téli Napfordulón…
Az Igazi Magyar Karácsonyon…

Álom havában – Álmus, Álmos, Álm(od)ó…

A Természet éves édes álmának, a télnek első hónapja, az esztendő utolsó hava magyarhoz méltatlan és értelmetlen latinkodó nevén „december”. Jelentése meg a „tizedik hónap”, bár már több, mint ezer esztendeje már éppen a tizenkettedik.

Ez a beteges római örökség azon túl, hogy egy megrögzött zűrzavar, a Természetről, az esztendőről nem is mond semmit, hiszen közel 2000 éve
(Január és Február betoldása óta) nem is jelent semmit. Még a naptárban következő sorszámát sem ! A „december” tehát nem több, mint egy régen megváltozott rendszerű időszámlálás időtlen-idétlen emléke. Távolról sem a magyar, legfeljebb a (hagyományos magyart maga alá temető) latin világ kultúrtörténeti furcsasága-különlegessége.

Az ifjú horvát nemzet a 2000-hez közeli újjászületésekor el tudta takarítani nyelvéből az emberi butaság ezen fölös latinkodó,
mi több romanomán hordalékát… Miért okozna gondot hát ez éppen nekünk?!
Bár… a mi értelmiségünk valóban nem olyan magyar, mint amennyire horvát a horvátoké…
A kirekesztők köztünk élnek, és kirekesztik még magyar gondolatainkat is…
Idegenszívű rasszisták bomlasztják a Magyart ! Ezért késlekedik a Magyar Újjászületés !!!

Mitől lenne ugyan „tizedik” hónap ez a „tizenkettedik” ?!
Ezt már 200 éve megújította – még latinból – a francia forradalom is! (Pedig annak kevés ehhez foghatóan értelmes vívmánya volt.) – A „hó hónapja” élt is
12 esztendeig – Nivôse (a ‘havas’ jelentésű latin Nivosus szóból).
A magyar „Álom hava” azonban ennél is sokkal találóbb.

A kerek esztendő utolsó hónapjának kifejező, szép magyar neve: „Álom hava”. Az álomé, hiszen a lombruháját lehullatván az Anyatermészet
csöndes álomba merül. Az álom hava, hiszen rövid nappalait követően ilyenkor a leghosszabbak az álomalmú éjszakák.
Az éj leplének öblein álmok fogannak a csönd mély ölén, ahogyan a „Megálmodott” is fogant Emese álmában. A magok és rügyek jövendő álmai valóra válhatnak a Turul – a megváltást jelentő Fény – üdvös (szent) lelkének feltámadásával. Ősi álommal fogant – ősanyánk által megálmodott – „Álmos” fejedelmünk emléke és szent neve is új életre ébredhet, ha óhajtjuk és merjük is újraálmodni Őt.

A Hét Vezér – Álmus / Álmucs és vezértársai
Anonymus (P. Magister) : Chronicon Pictum (Képes Khrónika) 1360.

Álmus, mai bevett nevén kenve Álmos fejedelmünk, Emese fejedelemasszony álmában, az égi, szent Turul által fogant. – Milyen érdekes a hasonlatosság Jézüs foganásával és (éppen Álom havabeli) születésével…

ÁLOM HAVÁBAN – ÁLMUS, ÁLMOS, ÁLM(OD)Ó < Nyisson ide !

Aki pedig ma is inkább az irodalom oltárán ál(mo)dozna, annak ajánlom :

TÖMÖRKÉNY SZÜLINAPJÁN

Tömörkény István Steingassner néven ausztriai eredetű sváb családban született.
Születésekor apja a Ceglédi Indóház vagyis a vasúti állomás vendéglőjét bérelte és vezette.

Így Tömörkény az állomás épületében született. ( Cegléd, 1866. december 21. – Szeged, 1917. április 24.) Magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgatóként is hírnevet szerzett.

Tömörkény István szobra a Szegedi Múzeum előtt, amelyet igazgatóként is vezetett… (Kép: Sz. 2025)
E múzeumot később a balosabb utódjáról, a kommunizmusban Móra Ferenc Múzeumra keresztelték.
Móra Ferenc is nagy igazgató volt, de ezzel éppen Tömörkény nevét fakíttatták meg vele…
Valami méltó intézménynek végre az Ő nevét is őrznie illene !

Juhász Gyula – A madár fiaihoz





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

A magyar szürkemarha

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Péter László: A város cselédje

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Bogár László - Hálózatok világuralma

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

A tudás még nem bölcsesség

Manipulált mértéktelenség

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Bogár László : Örvényben

Harmatszedés égi mezőkön

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál